Címkék: nyelvtan grammatika nyelvtudomány szociolingvisztika kognitív pszichológia nyelvelsajátítás Fehér Krisztina psziholingvisztika
|
Ajánló Ezúttal a gesztusoknak a gyerekek érvelésében játszott szerepéről ajánlok olvasnivalót. Kutatócsoportunkból Nagy Katalin magyar kisiskolások érvelési technikáját vizsgálta egy olyan szituációs játékkal, amiben a gyerekeknek párban egy lakatlan szigetre kellett túlélőcsomagot összeállítaniuk, majd közös választásaikat és döntéseiket indokolniuk. A gesztusok használatát két gyerek, Anna és Dénes példáján keresztül, esettanulmányként és videofelvételek segítségével elemezte, az ebből készült előadását pedig Jyväskyläben mutatta be. Nagy Katalin: „A multimodal analysis of children’s gestural reasoning in pair-work context” – tudományos előadás. (Elhangzott a „The Finnish Association for Applied Linguistics (AFinLA) Autumn Symposium. 2014” konferencián, Jyväskylä. 2014. 11. 15.)
A Túlélő Feladat (Kép: Nagy Katalin) „Pilot study (2014) |
Címkék: alkalmazkodás accomodation esettanulmány case study Debreceni Egyetem pair-work situations University of Jyväskylä Sociometric Questionnarie Túlélő Feladat Survival Task páros szituációk Szociometrikus Kérdőív multimodal analysis gestural reasoning multimodális elemzés socially and bodily embedded language szociálisan és testbeszéd szempontjából beágyazott nyelv gesztusos érvelés
|
Ajánló Most egy hallgatómról készült portréfilmet ajánlok. Ládi Zsuzsa a videofelvételen nyelvelsajátítási kutatásáról számol be. Hipotézise szerint a beszédpercepció alapegységei a szótagok, amit saját méréseivel igyekezett alátámasztani. Ládi Zsuzsa és kutatása (Film: Debreceni Egyetem) Ládi Zsuzsa jelenleg a Debreceni Egyetem másodéves finnugrisztika MA szakos hallgatója. Tanulmányait magyar szakon kezdte, ekkor fogott bele a gyerekek beszédpercepciójának vizsgálatába. Kísérleteket tervezett, hogy megtudja, az olvasás-írás tanítás következtében milyen változások tapasztalhatók a beszédészlelés és -értés alapegységeiben. Óvodásokkal és kisiskolásokkal végzett teszteket, szüleikkel és pedagógusaikkal pedig interjúkat készített. Eredményeit OTDK dolgozatában, illetve cikkekben foglalta össze. |
Címkék: óvodások szótag fonéma portréfilm kisiskolások Debreceni Egyetem beszédpercepció Ládi Zsuzsa olvasás-írás tanítás
|
Ajánló Ezúttal egy előadásomat ajánlom, amelyben a dajkanyelvvel kapcsolatban egy a szülők számára is praktikus kérdésről volt szó. Nevezetesen arról, hogy vajon ez a kisgyerekekhez intézett beszédmód milyen hatással lehet a nyelvelsajátításra: segíti vagy hátráltatja a babák nyelvi fejlődését, esetleg teljesen semleges a folyamat menetére nézve? „Dajkanyelv: »gügyögjünk« a gyerekhez?” — tudományos előadás. (Elhangzott a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának „A mai család” konferenciáján. Hajdúböszörmény. 2014. 10. 15.)
Dajka csak egy van (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra) A felnőttek és a nagyobb gyerekek a csecsemőkkel és a néhány éves babákkal másképp beszélnek, mint a többiekkel: „gügyögnek”. Bár a családi kommunikáció hogyanja nagyon fontos a gyerek nyelvi fejlődése szempontjából, arról, hogy ennek az ún. dajkanyelvnek a használata a nyelvelsajátításra nézve milyen hatása van, kevés szülőnek van tudományos kutatásokon alapuló információja. Ennek megfelelően egy részük szerint a dajkanyelv csak hátráltatja a gyerekek nyelvi előrehaladását, egy másik részük viszont ennek a beszédmódnak a használatát semlegesnek vagy éppen pozitívnak gondolja. De a dajkanyelvről valamelyest még a kutatók véleménye is megoszlik. Azt ugyan manapság már senki nem állítja, hogy visszavetné a nyelvelsajátításban a gyerekeket, de még mindig vannak olyanok, akik úgy vélik, nem is viszi előre. Előadásomban ezt a kérdéskört a kisgyerekeknek a dajkanyelvhez való hozzáállása, valamint a dajkanyelv akusztikai-grammatikai jellemzői szempontjából járom körül. |
Címkék: Noam Chomsky dajkanyelv nyelvi attitűd fejfordításos paradigma Steven Pinker preferenciateszt Headturn Preference Paradigm HPP motherese infant directed speech adult directed specch
|
Ajánló Ezúttal a kedves Olvasót biztatom arra, hogy pályázzon. A NanoTudomány Nemzetközi Közössége esszé-, rajz- és fotópályázatot hirdet középiskolásoknak és egyetemistáknak olyan munkák elkészítésére, amelyek valamilyen kedvelt tudománynépszerűsítő programot, rendezvényt vagy weboldalt mutatnak be. „Mert kutatni mindenki szeret…” — tudománynépszerűsítő pályázat (Kutatók a neten 2014). A pályázat a „Kutatók a neten 2014. IV. Kutatói blog- és weboldal-találkozóhoz” (2014. november 10–16.) kapcsolódik, amire ez a blog is benevezett. Tavaly az oldal klasszikus kategóriában első helyezést ért el, idén pedig már nemcsak a szavazatokat várjuk, de nagy örömmel vesszük a blogról készített pályamunkákat is! A pályázatot a szervezők két kategóriában (középiskolások és egyetemisták) és három témában (esszé, rajz, fotó) hirdették meg. A beküldési határidő e hónap vége.
Ő már a pályázaton dolgozik (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra) „Az idei pályázat azt a célt tűzte ki, hogy feltérképezze a középiskolások és kezdő egyetemisták körében legkedveltebb tudománynépszerűsítő programokat, internetes portálokat, rendezvényeket. A benyújtott pályaműveknek egy-egy, a pályázó érdeklődési körére jelentős hatást gyakorló, pályaválasztását befolyásoló tudománynépszerűsítő – az iskolai tanórákhoz szorosan nem kötődő – programot, rendezvényt vagy internetes portált kell bemutatnia.” (http://kutatok.net/palyazat/) Kedves Olvasók, pályázzatok! |
Címkék: kutatói blog tudománynépszerűsítés tudománynépszerűsítő rendezvény tudománynépszerűsítő program tudománynépszerűsítő pályázat
|
Ajánló „Az újszülöttek nyelvi titkai” — tudománynépszerűsítő program. (Kutatók Éjszakája 2014. Debrecen. 2014. 09. 26.) Azt mondják, már az újszülöttek felismerik anyanyelvüket, sőt mintha más nyelvekkel szemben ez iránt valami eredendő lojalitást is éreznének, mintha a szívük kezdettől fogva az anyanyelvükhöz húzna. Vajon van ennek a meglepő kijelentésnek bármiféle alapja, vagy ez is csak egy jól hangzó „városi legenda”, amit a büszke szülők és az anyanyelv szerelmesei terjesztettek el? Hasznos lehet-e egy ilyen információ a tudomány számára? Egyáltalán hogyan lehet az újszülöttek anyanyelvhez való viszonyáról bármit kideríteni, mikor jól tudjuk, nyelvi világunk legfiatalabb lakóitól hiába várnánk, hogy erről bármit is meséljenek nekünk? — Kutatócsoportunk legutóbbi rendezvényén erre kerestem a választ.
Egy hete a nyelv új világában (Fotó: Koczogh Helga) Nagy örömömre a program népszerű volt, közel hatvan érdeklődő vett részt a rendezvényen. Aki esetleg mégis lemaradt volna róla, az előadás diáit megnézheti. |
Címkék: szabályok anyanyelv tabula rasa ritmus magzatvíz idegen nyelv dallam minták hangsúly prozódia újszülöttek nyelvi változatosság Noam Chomsky EEG beszélő cumi magzati tanulás dajkanyelv anyai nyelv innátizmus NIRS René Descartes John Locke Steven Pinker Gottfried Leibniz Michael Tomasello síráselemzés általános formulák hangsor-megkülönböztetés intonáció
|
Ajánló „Sztenderd és nyelvelsajátítás” – tudományos előadás. (Elhangzott a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelvtudományi Intézetének 18. Élőnyelvi Konferenciáján. Nyitra. 2014. 09. 18.) Most egy olyan előadást ajánlok, amelyben a nyelvelsajátítás folyamatát az ún. sztenderd szempontjából mutatom be. Az a nyelvváltozat, amit a babák a közvetlen közösségükben hallhatnak, és ami a nyelvelsajátításuk alapjává válik, legtöbbször nem esik egybe azzal az ún. sztenderd nyelvváltozattal, amivel a későbbiekben az oktatási intézményekben találkozhatnak. Az előadás a sztenderddel szemben a gyerekek legtermészetesebb nyelvváltozatának, a vernakulárisnak a jelentőségét hangsúlyozza, és ennek az oktatásba való beemelését szorgalmazza.
Sztenderd és nyelvelsajátítás (Fotó: Szabó Tamás Péter) A nyelvészet középpontjában jó ideje a sztenderd leírása áll. Ez bizonyos mértékben a közelmúlt, sőt akár napjaink szociolingvisztikájára és dialektológiájára is igaz. Bár e tudományterületek figyelme a nemsztenderd jelenségekre irányul, a kutatók a vizsgált nyelvváltozatokat nem egyszer mutatják be úgy, hogy kijelentéseiket többé-kevésbé latensen a sztenderdhez mint viszonyítási ponthoz képest fogalmazzák meg. Olyan mérések, amelyekkel a sztenderd kiemelt nyelvészeti-nyelvi státusának indokolatlanságára tapasztalati úton igyekeztek rámutatni, csak a szociolingvisztikában születtek. Ezek a nyelvi attitűdöt vizsgálták, kimutatva, hogy a sztenderd pozitív megítélése valóban markáns, de csak egy tanult (az oktatás és más állami intézmények által közvetített) nyelvi viszonyulás, miközben a saját közösség nyelvváltozatának burkolt, ám természetes (a kezdetektől jelen lévő) presztízse van. A teszteknek azt az eredményét pedig, hogy a sztenderd „nyilvánvaló” tekintélye mellett a helyi csoport nyelvváltozatának „rejtett” presztízse ráadásul adott esetben még jóval meghatározóbb is lehet, szocializációs tényezőkkel, vagyis a közösséghez való kötődéssel és lojalitással magyarázták. Mindez kétségtelenül helytálló, egy kissé mégis féloldalas: nyitva hagyja azt a kérdést, hogy miért és hogyan alakulhat ki az emberekben ez a viszonyulás a szűkebb környezetük nyelvéhez kognitív szempontból. Pedig a közösségi nyelvről tett kijelentéseinknek pontosan illeszkedniük kell ahhoz, amit az elme/agy mechanizmusairól tudunk. Ezáltal több (nyelvpedagógiai, kétnyelvűségi), attitűdre vonatkozó megállapításunk átértelmeződhet, illetve magyarázatot nyerhet. Előadásomban a nyelvi attitűd formálódását a nyelvelsajátítás pszicholingvisztikai kontextusában tárgyalom. Kísérleteket elemezve arra kívánok rámutatni, hogy a helyi közösség nyelvéhez való pozitív viszonyulás annyira természetes és meghatározó, hogy már magzati kortól kezdve jelen van, és a nyelvtanulás origójává válik. |
Címkék: sztenderd újszülöttek csecsemők nyelvelsajátítás nyelvi diszkrimináció magzati tanulás dajkanyelv nyelvi attitűd vernakuláris ügynökvizsgálat nyílt presztízs rejtett presztízs deskriptív szemlélet preskriptív szemlélet hangsor-preferencia hangsormegkülönböztetés
|
Ajánló Ezúttal a kilencéves diákok nyelvi képességeiről ajánlok egy kis olvasnivalót. Kutatócsoportunkból Nagy Katalin magyar kisiskolások érvelési technikáját vizsgálta egy olyan szituációs játékkal, amiben a gyerekeknek párban egy lakatlan szigetre kellett túlélőcsomagot összeállítaniuk, majd közös választásaikat és döntéseiket indokolniuk. Az ebből készült poszterét Jyväskyläben mutatta be. Nagy Katalin: „Situation- and partner accomodation in Hungarian stundents’ reasoning” – tudományos poszter. (Kiállították a „CILC II — Institutions, Interactivity, Individuals 2nd International Conference on Interactivity, Language and Cognition” című konferencián. Jyväskylä. 2014. 09. 11–12.)
A poszter és szerzője (Fotó: Nagy Katalin) „This pilot study investigates how two Hungarian 9 year old boys from their opinions and argue for their choices when they are supposed to choose objects to be taken to a deserted island. The data suggested that socio-emotional relations between the students have strong influence on reasoning in pair-work situations. In fact, accomodation was observed in grammatical structure, content and bodily communication when the students explained the reasons for their choices in interview or pair-work situation.” (Nagy, Katalin) |
Címkék: magyarázat érvelés alkalmazkodás accomodation reasoning magyar kisiskolások szociális-érzelmi kapcsolatok arguing nyelvtani alkalmazkodás tartalmi alkalmazkodás socio-emotional relations pair-work situations grammar accomodation content accomodation bodily accomodation testbeszédbeli alkalmazkodás rejtett hálózatok hidden networks sociograph szociográf Hungarian elementary school students University of Jyväskylä Jyväskyläi Egyetem Sociometric Questionnarie Túlélő Feladat Survival Task páros szituációk Szociometrikus Kérdőív
|
Ajánló Kutatók a neten 2014 – IV. Kutatói blog- és weboldal-találkozó – tudománynépszerűsítő program. (Online. 2014. 11. 10–16.) A 2010-ben elindított sorozatot folytatva idén negyedik alkalommal rendezik meg a „Kutatók a neten 2014 - IV. Kutatói blog- és weboldal-találkozó”-t. A rendezvényt mindenkinek ajánlom, hiszen a tudományos ismeretterjesztés fontos és hasznos dolog. Tavaly a klasszikus blogok kategóriájában az oldal első helyezést ért el. Természetesen idén is neveztem, az olvasók szavazataira pedig megint számítok!
Kutatók a neten 2014 (Forrás: https://www.facebook.com/kutatok) „A virtuális seregszemlén a tudományos munkájuk mellett vagy annak részeként blogot, web-/Facebook-oldalt szerkesztőket gyűjtjük ismételten egy csokorba, hogy a kutatások iránt érdeklődők közös platformon ismerkedhessenek meg a tudomány művelőinek hétköznapjaikat és eredményeivel. »Az Internet világa folyamatosan változik. A tapasztalatok azt mutatjuk, a legtöbb kutató-blogger egy-két évig aktív, és a szabadidőben, magánemberként szerkesztett tudománynépszerűsítő weboldalak között is nehéz négy-öt évnél régebbit találni.« – véli dr. Paszternák András, vegyész, a találkozók ötletgazdája. A Kutatók a Neten 2014 virtuális rendezvényre várjuk mindazok jelentkezését, akiket mindennapjaik a laborok, levéltárak, könyvtárak varázslatos világához köt. A rendezvény a kutatók által írt, működtetett blogok és web/Facebook-oldalak bemutatásán kívül az egymás közötti együttműködés szorosabbra fűzését is szolgálja.” (kutatok.net) |
Címkék: blogtalálkozó kutatói blog weboldal-találkozó tudománynépszerűsítés
Ahogy két tojás sem lehet tökéletesen egyforma, nincs két ugyanolyan hangsor sem. A gép-től nemcsak a kép különbözik, de minden más gép is – attól függően, hogy ki, milyen beszédhelyzetben és milyen hangsorok szomszédságában mondja. Ráadásul az, hogy melyik eltérés lényeges és melyik elhanyagolható, nem feltétlenül csak a különbség fizikai mértékén múlik.
Például a kap ajakkerekítéses a-ját palóc nyelvterületen szokták ajakrésesen is ejteni (úgy, mintha egy á-t mondanánk röviden és kicsit zártabban). Ezek között nagyjából akkora eltérés van, mint mondjuk a tűz és a tíz között. De míg az előbbit kevésbé tartjuk jelentősnek, az utóbbit korántsem érezzük mellékesnek. Ennek eléggé egyértelmű jele az is, hogy másra gondolunk, ha azt halljuk, tűz, mint amikor azt, hogy tíz, de mindig ugyanazt értjük a kap alatt, akár ajakkerekítéses magánhangzóval, akár ajakréses megfelelőjével mondták nekünk. Bár a pa és a ba szótagok közti különbség szerintünk jelentős (nem mindegy, hogy papa vagy baba, és az sem, hogy pápa vagy bába), ezt az eltérést egy arab beszélő lényegtelennek tartaná. Anyanyelvében ugyanis soha nem fordul elő olyan helyzet, amikor ennek az elkülönítésnek bármi hasznát vehetné, ehelyett viszont sok más, az arab szótagok közti akusztikai eltérésre odafigyel, amit pedig mi nem tennénk meg.
Úgy látszik, mintha mindez megoldhatatlan helyzetet teremtene a nyelvelsajátításra nézve. A babáknak ahhoz, hogy tudják, milyen hangsorkülönbségek fontosak, ismerniük kell a szópárokat, amelyekben ezek előfordulnak. Szavakat viszont csak azután sajátíthatnak el, miután rájöttek arra, milyen akusztikai eltérésekre kell érzékenynek lenniük. Ördögi kör ez. Vagy mégsem?
Telefonos segítség (Fotó: Szentpéteri-Görömbei Anita)
A magyarban érdemes különbséget tenni például a mész és a méz, valamint a tépj és a térj párok között, hiszen azok más-mást jelentenek. Ha figyelmen kívül hagyjuk az egyedi hangszín, a tempó, a hangerő és a hangkörnyezet adta különbségeket, a mész és a méz minden képzési jegyükben megegyeznek, kivéve azt az egyet, hogy az előbbiben az sz zöngétlen, míg az utóbbiban a z zöngés. Bár úgy tűnhet, ilyen körülmények mellett a tépj és a térj szavakban csupán a p és az r mássalhangzók eltérőek, van még valami, ami különbözik bennük: a tépj utolsó hangja zöngétlen, a térj-é pedig zöngés.
Zavarba ejtő ugyanakkor a tény, hogy a mész és méz közti zöngésségi eltérést érzékeljük, a tépj és térj utolsó hangjait viszont egyformának gondoljuk. Ha pedig még azt is hozzávesszük, hogy a beszéd természetes velejáróitól nem tekinthetünk el, a helyzet ennél is tarkábbá válik, hiszen ténylegesen egészen sokféle sz-et és z-t, illetve j-t tartalmazó szótag hangzik el. Azonosításukkor fizikai tulajdonságaik sem mindig segítenek, mivel ugyanaz az akusztikai jegy más-más szótagtípushoz is tartozhat, és fordítva – ezek sokkal inkább egy folytonos skálát alkotnak. Így még az is előfordul, hogy a csupán zöngésségük tekintetében eltérő hangok közti különbségek egyszerűen eltűnnek: ha a mész és méz szavakat a -től vagy -ből toldalékokkal látjuk el, mindkettőt mésztől-nek, illetve mézből-nek mondjuk.
Micimackó tényleg evett a mészből? (Fotó: Losonczi László)
Ebben a kavalkádban egyetlen dolog marad, ami árulkodhat a szótanulás előtt álló gyerekeknek arról, hogy például a magyarban az sz-es hangsorokat ajánlatos elkülöníteni a z-s megfelelőiktől, ám a zöngés és zöngétlen j-sek esetében ezt nem kell megtenni. Sz-ek nem lehetnek zöngés mássalhangzók előtt, z-k pedig zöngétlenek előtt, ezt leszámítva azonban minden más helyen megjelenhetnek, méghozzá a j zöngétlen megfelelőjénél jóval gyakrabban. Az utóbbi viszont kizárólag szó végén, a p, f, k hangok után található meg, de ott mindig (így a tépj mellett például a döfj vagy a rakj szavakban) – ezekből az esetekből azonban nincsen túl sok. Mindez azzal jár, hogy olyan szópárok előfordulhatnak, amelyeket csak az sz-ek és z-k különböztetnek meg (vagyis eltérésükön szavak jelentése múlik), de ugyanez a j-k kapcsán már nem lehetséges. P, f, k után, szó végi helyzetben csupán a zöngétlen változat tűnhet fel, valamennyi egyéb hangkörnyezetben pedig zöngés j-t lehet hallani.
A babáknak ahhoz, hogy szavakat tanulhassanak, anyanyelvük hangkapcsolatainak gyakoriságát és eloszlását kell tanulmányozniuk. Minderről azonban csak akkor gyűjthetnek információkat, ha példákkal is találkoznak. Egyedül tehát nem megy – a hangsorminták elsajátításához mindenképpen szükséges legalább egy beszélgetőtárs. A csecsemők a környezetükben élő emberek társalgását figyelik, miközben folyton statisztikákat készítenek a hangsorok egyes elemeinek előfordulásáról, hogy megtudják, melyek ennek a nyelvnek a jellegzetes szótagfajtái.
Egy baba és egy dajka (Fotó: Szentpéteri-Görömbei Anita)
A babák minden körülöttük elhangzó beszélgetésből okulnak, mégsem árt, ha ezek mellé olyan tanulómintákat is kapnak, amelyek az anyanyelvük szótagtípusainak felfedezéséhez a lehető legegyszerűbb és legegyértelműbb példákat szolgáltatják. Jól tudjuk, hogy bármiféle hanganyag feldolgozása hatékonyabb, ha akad hozzá segítség: mielőtt egy amerikai filmet kezdenénk el eredeti nyelven megnézni, sok kifejezetten nyelvtanulási célból készített szöveget hallgatunk meg.
Meglepő vagy sem, a beszédkód megfejtésében a dajkanyelv éppen ilyen szempontból tölt be fontos szerepet. Bár a „gügyögést”, amit a felnőttek és nagyobb gyerekek a csecsemőkkel társalogva szoktak használni, sokan rossznak vagy legalábbis haszontalannak gondolják, az elemzések szerint a kisgyerekek nyelvi fejlődéséhez egyenesen ideális. Az egyszerű mondatszerkezeten túl a lecsökkent beszédtempó, a magánhangzók alapos és időben elnyújtott képzése, a melodikusan hajladozó, eltúlzott dallammenetek, a kiélezett hangsúlyok, a markáns ritmika, valamint a normál felnőttbeszédnél legalább egy oktávval magasabb hangfekvés – ezek mind-mind olyan motívumok, amelyek az anyanyelv hatékony elsajátítását szolgálják.
Dajkával könnyebb (Fotó: Fábián Orsolya)
Az nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ha egy szöveg lassabban és gondozottabb artikulációval, valamint egyszerűbb mondatokkal hangzik el, könnyebb felismerni, illetve megérteni, hogy pontosan mit is hallottunk. Azt meg a kísérleti hangtanból-pszichológiából ismerhetjük, hogy a beszéd kódolásában a magánhangzóknak kiemelt jelentőségük van – éppen ezek azok, amik a dajkanyelvben különös kidolgozottsággal jelennek meg. Az átlagos alaphang megemelése pedig ahhoz járul hozzá, hogy a mondatok könnyebben tanulható, a szokásosnál nagyobb kilengésű dallamvezetéssel, erőteljesebb ritmikával és hangsúlyozással szólalhassanak meg.
Ez utóbbi azért különösen lényeges, mert az anyaméh egy olyan speciális szűrő, ami az alacsonyabb frekvenciákat engedi át. Így a nyelv dallama, ritmusa és hangsúlyjegyei lesznek azok, amiket már a magzatok is érzékelnek, és amik már az újszülötteknek sem teljesen idegenek – nem véletlen, hogy a kísérletek eredményei szerint a babák kifejezetten kedvelik az ezeket kidomborító „gügyögő” beszédet.
A dajkanyelven megszólaló ember tulajdonképpen olyan, mint a jó tanár: az új ismeretek leglényegesebb jellemzőit mutatja be, miközben a csecsemők már meglévő tudására épít. Az anyanyelvi hangsorok szerkezetének legfontosabb akusztikai vonásait szemlélteti, méghozzá úgy, hogy mindehhez azokat a tipikus, meghatározott ritmikával és hangsúlyjegyekkel rendelkező dallamíveket használja fel, és teszi a további tanulás vezérfonalává, amikkel a picik már születésük előtt is találkoztak.
Tovább a megkezdett úton (Fotó: Szentpéteri-Görömbei Anita)
Jó munkához idő kell, még akkor is, ha bőséggel és nagy változatosságban áll rendelkezésre hanganyag a nyelvtanuláshoz. A babák feladata ráadásul nem is olyan egyszerű, hiszen tulajdonképpen a statisztikusokhoz hasonló munkát kell végezniük, vagyis gyakorisági és eloszlási információkat kell gyűjteniük az anyanyelvük hangsormintáiról. Nem véletlen, hogy a csecsemőkoruk gyakorlatilag ezzel telik el: a jelek szerint az első hat hónapban még a lényegtelenebb akusztikai különbségekre is odafigyelnek, és a második félévükre szereznek annyi tapasztalatot, hogy egyéves születésnapjuk tájékáig rájöhessenek, ezek közül az eltérések közül miket érdemes tényleg számon tartani, és miket lehet mellékesnek tekinteni.
A babáknak ez a teljesítménye, azon túl, hogy bámulatra méltó, elgondolkodtató is. Látva, hogy a csecsemők a hatodik és tizenkettedik hónap közötti időszakra mekkora rutinra tesznek szert anyanyelvük hangsorszerkezeti jellemzőinek felfedezésében, akár elképzelhető az is, hogy ezt a tudásukat érvényesítsék még egy másik, a közvetlen környezetükből nem ismert nyelv esetében is. Mi lenne tehát, ha a fél és egy év közötti apróságainknak külföldi beszélgetőtársat hoznánk, vagy a rádióból, televízióból idegen nyelvi hanganyagot hallgattatnánk velük? Ez volna a sikeres nyelvtanulás titka? – Nos, mielőtt kihirdetnénk a nyelvoktatás forradalmát, erről talán meg kellene kérdeznünk a babákat is.
