Ajánló

Most a készülő könyvemből adok egy kis ízelítőt. A kötet az emberi nyelv nyelvtanáról szól, de természetesen nem felejti el a babákat, akiknek a nyelvi képességeit tanulmányozva rengeteg olyan dolgot tudhatunk meg a grammatikáról, amelyek egyébként aligha vagy csak nehézkesebben derülhetnének ki. A nyelvelsajátítás szinte minden fejezetben helyet kap. A könyv várhatóan nemsokára megjelenik.

Fehér Krisztina: „A nyelv grammatikája a nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán” – tudományos monográfia. Várható megjelenés: Debrecen, 2015.

Grammatika és hálózat  (Borító: Fehér Krisztina)

„Azt hiszem, nyelvi szempontból nem egészen szokványos körülmények között nőttem fel. Olyan helyzetben voltam, ami a kezdetektől eléggé nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a nyelv lényegi jellemzője változatossága és változékony­sága. Hajdúságiként a gyerekkoromtól fogva nap mint nap tapasztaltam azt, hogy a helyiek, beleértve magamat is, másképp beszélnek, mint amit a televízió­ban és a rádióban hallok. Az öcsém születésével azzal is korán szembesültem, hogy a nyelv nemcsak szociális, de biológiai-kognitív tényező is: a nyelvelsajá­tító gyerek nyelvi fejlődése egy meghatározott ívet ír le, a nyelv bizonyos bioló­giai adottságok és kognitív képességek híján pedig egészen más tud lenni, mint amivel általában találkozhatunk.

Ez a nyelv, amit a közvetlen környezetemben megismertem, annyira más volt, mint amiről később a nyelvtanokban olvashattam, hogy kételkedni kezd­tem, a grammatikák egyáltalán a valós nyelvről írnak-e. Az ottani merev szabá­lyok és az emberek természetes nyelvének hajlékonysága között, ha nem is sza­kadékot, de legalábbis igen nagy rést láttam tátongani. Eleinte csak kérdéseim voltak, míg egyetemista koromban oda jutottam, hogy egyre inkább úgy gondol­tam, egy-egy tudomány alaptételeinek feltétlen elfogadása helyett olykor hasz­nosabb lehet kissé lázadónak lenni, és merni akár még az axiómákat is újragon­dolni.

Ennek az útnak az állomásai e könyv fejezetei, élükön egy-egy, az adott sza­kaszra nézve emblematikus Wittgenstein-mottóval. Bár a fejezetek látszólag sokféle és egymástól független témakört tárgyalnak, valójában mégis szorosan egymásra épülnek, így egy remélhetőleg koherens gondolatmenet előrehala­dásának egyes lépcsőfokait jelentik. Bár nem lehetetlen egy-egy részt kiragadni a könyvből, és csak azt tanulmányozni, a kötet fejezeteivel mégis jobb sorrend­ben megismerkedni.” (Fehér Krisztina)

Kolumbusz nyomában

Örömmel jelentem, hogy a blogot már az amerikai nyelvész és pszichológus kollégák is ismerik! – Néhány napja volt szerencsém a kutatásomról egy hosszabb előadásban a bloomingtoni Indiana Egyetem nyelvészet tanszékének Sociolinguistics Reading Roomjában beszélni. Most ezt ajánlom a kedves Olvasó figyelmébe.

„Grammar: a social-cognitive approach to language” – tudományos előadás. (Indiana University Sociolinguistics Reading Room, Bloomington, IN, USA. 2014. 05. 01.)

Munkám állandó helyszínének, a DE Nyelvtudományi Tanszékének, ezen belül pedig a kutatócsoportunknak a bemutatása mellett igyekeztem általános képet adni a kutatásomról, arról a szemléletről, amit debreceni kollégáimmal a „társas-kognitív” jelzőpárral szoktunk megnevezni. A nyelvelsajátítás természetesen ezúttal is a középpontba került: a nyelv rendszer változását és változatosságát úgy érthetjük meg igazán, ha azt működés közben, a maga folyamatában tanulmányozzuk, amihez pedig a magzatok, csecsemők és nagyobb babák nyelvi fejlődésének nyomon követése ideális terepnek látszik.

A nyelv ontogenezise: középpontban a babák nyelve

„The purpose of my staying at IU is to get experiences in the American linguistics, particularly in the American socio- and psycholinguistics with the help of the scholarship of the exchange program between the IU and the University of Debrecen, as well as thanks to a scholarship provided by the Balassi Institute.

The project I am currently working on, »Grammar of language – an interface between linguistics and cognitive sciences«, is linked to a Hungarian scholarship, called »Magyary Zoltán Postdoctoral Scholarship«. In addition to meeting general expectations associated with the sholarship, as a recepient I am also required to present the findings of this research in professional journals and at conferences; as well as make them accessible to the general public. To fulfill the latter requirement, I created a blog »Babies, children and language«.

The main topic of this blog is first language acquisition, and this includes not only Hungarian, but also other first languages as well. In these posts I look at the process of first language acquisition in a chronological order starting with linguistic development of the fetus (right now I am at the eighth month). I use first language acquisition as a case study to show my results on the social-cognitive grammar of language, in general.

The blog has prooved to be useful not only for the general public, but it has also been made required reading at other Hungarian universities. And, most importantly to me, it was named the most popular scientific blog in Hungary.” (Fehér, Krisztina)

A tanulmányút az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramja, illetve a Campus Hungary pályázata keretében valósul meg. A Magyary-ösztöndíj ez idő alatt szünetel. A támogatóknak köszönet a tanulmányútért, a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj kuratóriumának pedig azért, hogy lehetőséget adott a halasztásra.

Ajánló

„Csecsemők és nyelv – Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól?” – tudománynépszerűsítő program. (Kutatók Éjszakája 2013. Debrecen. 2013. 09. 27.)

Ha kíváncsi vagy az előadásra, nézd meg a diaanyagot, illetve olvasd el az eseményről készített egyetemi összefoglalót (Mészáros Anna: Utazás, slam, kisbabák – „Magyaros” programok a Kutatók Éjszakáján. Tympanon 2013/3–4: 1.) és a helyi sajtó tudósítását (P. A.: Síró újszülöttek és beszélő cumik. Szuperinfó. 2013. október 4: 6.) is.

Nyelv: középpontban a csecsemők (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)

A rendezvény egy interaktív előadás és beszélgetés volt arról, hogy a kutató mit és hogyan tudhat meg  a csecsemők nyelvi képességeiről. A programon az egyéves kor alatti babák nyelvtudásának vizsgálati módszereivel, a kísérletekkel és ezek eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.