Ajánló

Ezúttal ismét egy hallgatómról készült portréfilmet ajánlok. Bodnár Noémi a videofelvételen a dajkanyelvvel kapcsolatos eddigi és tervezett kutatásairól számol be. A felnőttek dajkanyelvhez való viszonyulását, a dajkanyelv és a nem összefüggéseit vizsgálja.

Bodnár Noémi és kutatása (Film: Debreceni Egyetem)

Bodnár Noémi a Debreceni Egyetem harmadéves magyar BA szakos hallgatója. 2014 szeptemberében fogott a dajkanyelvvel kapcsolatos kutatásaiba. Jelenleg a dajkanyelv ösztönösségének problematikájával foglalkozik, és a felnőtteknek a dajkanyelvvel kapcsolatos – feltehetőleg főként negatív – vélekedéseit igyekszik felmérni, és ennek háttérokait a dajkanyelv ösztönösségével és a nyelvelsajátításra gyakorolt jótékony hatásának tükrében elemezni. További vizsgálatként a dajkanyelv és a nem kérdéseire igyekszik rávilágítani, mégpedig csecsemőknek és felnőtteknek a női és a férfi dajkanyelvre adott reakcióinak összevetésével. Ezekhez egy saját felmérési és kísérleti protokollt kíván kidolgozni, amelyben a pszicholingvisztikai és a szociolingvisztikai tesztek módszertanát ötvözi. Eddigi eredményeiről rövidebb írásokban és előadásokban számolt be.

Szerző: Fehér Kriszti  2015.02.11. 21:18 Szólj hozzá!

Címkék: sex csecsemő gender társadalmi nem attitűd preferencia nyelvelsajátítás dajkanyelv biológiai nem

Ajánló

Most a készülő könyvemből adok egy kis ízelítőt. A kötet az emberi nyelv nyelvtanáról szól, de természetesen nem felejti el a babákat, akiknek a nyelvi képességeit tanulmányozva rengeteg olyan dolgot tudhatunk meg a grammatikáról, amelyek egyébként aligha vagy csak nehézkesebben derülhetnének ki. A nyelvelsajátítás szinte minden fejezetben helyet kap. A könyv várhatóan nemsokára megjelenik.

Fehér Krisztina: „A nyelv grammatikája a nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán” – tudományos monográfia. Várható megjelenés: Debrecen, 2015.

konyvborito.jpg

Grammatika és hálózat  (Borító: Fehér Krisztina)

„Azt hiszem, nyelvi szempontból nem egészen szokványos körülmények között nőttem fel. Olyan helyzetben voltam, ami a kezdetektől eléggé nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a nyelv lényegi jellemzője változatossága és változékony­sága. Hajdúságiként a gyerekkoromtól fogva nap mint nap tapasztaltam azt, hogy a helyiek, beleértve magamat is, másképp beszélnek, mint amit a televízió­ban és a rádióban hallok. Az öcsém születésével azzal is korán szembesültem, hogy a nyelv nemcsak szociális, de biológiai-kognitív tényező is: a nyelvelsajá­tító gyerek nyelvi fejlődése egy meghatározott ívet ír le, a nyelv bizonyos bioló­giai adottságok és kognitív képességek híján pedig egészen más tud lenni, mint amivel általában találkozhatunk.

Ez a nyelv, amit a közvetlen környezetemben megismertem, annyira más volt, mint amiről később a nyelvtanokban olvashattam, hogy kételkedni kezd­tem, a grammatikák egyáltalán a valós nyelvről írnak-e. Az ottani merev szabá­lyok és az emberek természetes nyelvének hajlékonysága között, ha nem is sza­kadékot, de legalábbis igen nagy rést láttam tátongani. Eleinte csak kérdéseim voltak, míg egyetemista koromban oda jutottam, hogy egyre inkább úgy gondol­tam, egy-egy tudomány alaptételeinek feltétlen elfogadása helyett olykor hasz­nosabb lehet kissé lázadónak lenni, és merni akár még az axiómákat is újragon­dolni.

Ennek az útnak az állomásai e könyv fejezetei, élükön egy-egy, az adott sza­kaszra nézve emblematikus Wittgenstein-mottóval. Bár a fejezetek látszólag sokféle és egymástól független témakört tárgyalnak, valójában mégis szorosan egymásra épülnek, így egy remélhetőleg koherens gondolatmenet előrehala­dásának egyes lépcsőfokait jelentik. Bár nem lehetetlen egy-egy részt kiragadni a könyvből, és csak azt tanulmányozni, a kötet fejezeteivel mégis jobb sorrend­ben megismerkedni.” (Fehér Krisztina)

Szerző: Fehér Kriszti  2014.12.31. 23:55 Szólj hozzá!

Címkék: nyelvtan grammatika nyelvtudomány szociolingvisztika kognitív pszichológia nyelvelsajátítás Fehér Krisztina psziholingvisztika

Ajánló

„Sztenderd és nyelvelsajátítás” – tudományos előadás. (Elhangzott a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelvtudományi Intézetének 18. Élőnyelvi Konferenciáján. Nyitra. 2014. 09. 18.)

Most egy olyan előadást ajánlok, amelyben a nyelvelsajátítás folyamatát az ún. sztenderd szempontjából mutatom be. Az a nyelvváltozat, amit a babák a közvetlen közösségükben hallhatnak, és ami a nyelvelsajátításuk alapjává válik, legtöbbször nem esik egybe azzal az ún. sztenderd nyelvváltozattal, amivel a későbbiekben az oktatási intézményekben találkozhatnak. Az előadás a sztenderddel szemben a gyerekek legtermészetesebb nyelvváltozatának, a vernakulárisnak a jelentőségét hangsúlyozza, és ennek az oktatásba való beemelését szorgalmazza.

nyitra.jpg

Sztenderd és nyelvelsajátítás (Fotó: Szabó Tamás Péter)

A nyelvészet középpontjában jó ideje a sztenderd leírása áll. Ez bizonyos mértékben a közelmúlt, sőt akár napjaink szociolingvisztikájára és dialektológiájára is igaz. Bár e tudományterületek figyelme a nemsztenderd jelenségekre irányul, a kutatók a vizsgált nyelvváltozatokat nem egyszer mutatják be úgy, hogy kijelentéseiket többé-kevésbé latensen a sztenderdhez mint viszonyítási ponthoz képest fogalmazzák meg.

Olyan mérések, amelyekkel a sztenderd kiemelt nyelvészeti-nyelvi státusának indokolatlanságára tapasztalati úton igyekeztek rámutatni, csak a szociolingvisztikában születtek. Ezek a nyelvi attitűdöt vizsgálták, kimutatva, hogy a sztenderd pozitív megítélése valóban markáns, de csak egy tanult (az oktatás és más állami intézmények által közvetített) nyelvi viszonyulás, miközben a saját közösség nyelvváltozatának burkolt, ám természetes (a kezdetektől jelen lévő) presztízse van. A teszteknek azt az eredményét pedig, hogy a sztenderd „nyilvánvaló” tekintélye mellett a helyi csoport nyelvváltozatának „rejtett” presztízse ráadásul adott esetben még jóval meghatározóbb is lehet, szocializációs tényezőkkel, vagyis a közösséghez való kötődéssel és lojalitással magyarázták.

Mindez kétségtelenül helytálló, egy kissé mégis féloldalas: nyitva hagyja azt a kérdést, hogy miért és hogyan alakulhat ki az emberekben ez a viszonyulás a szűkebb környezetük nyelvéhez kognitív szempontból. Pedig a közösségi nyelvről tett kijelentéseinknek pontosan illeszkedniük kell ahhoz, amit az elme/agy mechanizmusairól tudunk. Ezáltal több (nyelvpedagógiai, kétnyelvűségi), attitűdre vonatkozó megállapításunk átértelmeződhet, illetve magyarázatot nyerhet.

Előadásomban a nyelvi attitűd formálódását a nyelvelsajátítás pszicholingvisztikai kontextusában tárgyalom. Kísérleteket elemezve arra kívánok rámutatni, hogy a helyi közösség nyelvéhez való pozitív viszonyulás annyira természetes és meghatározó, hogy már magzati kortól kezdve jelen van, és a nyelvtanulás origójává válik.

 

 

Szerző: Fehér Kriszti  2014.09.21. 20:54 Szólj hozzá!

Címkék: sztenderd újszülöttek csecsemők nyelvelsajátítás nyelvi diszkrimináció magzati tanulás dajkanyelv nyelvi attitűd vernakuláris ügynökvizsgálat nyílt presztízs rejtett presztízs deskriptív szemlélet preskriptív szemlélet hangsor-preferencia hangsormegkülönböztetés

Hírek

Időközben nemcsak állandó babamunkatársam, de a blog is egyéves lett. Tavaly június óta 33 poszt született, az ismertetők, hírek, ajánlók és a Kolumbusz nyomában című nyolc részből álló amerikai szakmai tudósítás mellett az oldal fő profiljaként egy folytatásos cikksorozat is indult. Az eddig elkészült hét darab a nyelvelsajátítást időrendben és szórakoztatva igyekezett bemutatni – a magzati kortól a nyolcadik hónapig.

A jelek szerint a blog nagyon népszerű. Féléves volt az oldal, amikor a „Kutatók a neten 3.0” versenyen a klasszikus kategóriában első helyezést ért el, a „Kereső Világ” pedig ez év elején az egyik legjobb tudományos blognak nevezte. Egy írását egy kismamaoldal is átvette, a blogról négy újságcikkben számoltak be, és két rádióbeszélgetés hangzott el. A weboldalt az USA-beli Indiana Egyetem nyelvész és pszichológus kollégái is érdeklődéssel fogadták.

A blog összesen 606 lájkot tudhat magáénak, a bejegyzésekhez 323 komment érkezett. Köszönet az Olvasóknak!

egyeves_a_blog_1.JPG
Munkatársam a szülinapját is komolyan veszi (Fotó: Mózes Áron)

A legkedveltebbek a csecsemők nyelvi fejlődését bemutató cikkek voltak. A legnagyobb sikert a harmadik, a magzatok nyelvi titkairól szóló írás érte el 149 lájkkal. Ezt a sorozatot természetesen folytatjuk, méghozzá a korábbinál nagyobb gyakorisággal: a bloomingtoni tanulmányút után új ismeretekkel gazdagodva már készülnek is a nyolc hónaposnál nagyobb babák nyelvelsajátítását tárgyaló újabb fejezetek.

A következő rész hamarosan jön, 2015 végén pedig egy különleges meglepetés is várja a blog Olvasóit.

 

Szerző: Fehér Kriszti  2014.07.01. 16:23 Szólj hozzá!

Címkék: gyerekek nyelv babák nyelvelsajátítás kutatói blog tudománynépszerűsítés

Kolumbusz nyomában

Örömmel jelentem, hogy a blogot már az amerikai nyelvész és pszichológus kollégák is ismerik! – Néhány napja volt szerencsém a kutatásomról egy hosszabb előadásban a bloomingtoni Indiana Egyetem nyelvészet tanszékének Sociolinguistics Reading Roomjában beszélni. Most ezt ajánlom a kedves Olvasó figyelmébe.

„Grammar: a social-cognitive approach to language” – tudományos előadás. (Indiana University Sociolinguistics Reading Room, Bloomington, IN, USA. 2014. 05. 01.)

Munkám állandó helyszínének, a DE Nyelvtudományi Tanszékének, ezen belül pedig a kutatócsoportunknak a bemutatása mellett igyekeztem általános képet adni a kutatásomról, arról a szemléletről, amit debreceni kollégáimmal a „társas-kognitív” jelzőpárral szoktunk megnevezni. A nyelvelsajátítás természetesen ezúttal is a középpontba került: a nyelv rendszer változását és változatosságát úgy érthetjük meg igazán, ha azt működés közben, a maga folyamatában tanulmányozzuk, amihez pedig a magzatok, csecsemők és nagyobb babák nyelvi fejlődésének nyomon követése ideális terepnek látszik.

iu_presentation.jpg

A nyelv ontogenezise: középpontban a babák nyelve

„The purpose of my staying at IU is to get experiences in the American linguistics, particularly in the American socio- and psycholinguistics with the help of the scholarship of the exchange program between the IU and the University of Debrecen, as well as thanks to a scholarship provided by the Balassi Institute.

The project I am currently working on, »Grammar of language – an interface between linguistics and cognitive sciences«, is linked to a Hungarian scholarship, called »Magyary Zoltán Postdoctoral Scholarship«. In addition to meeting general expectations associated with the sholarship, as a recepient I am also required to present the findings of this research in professional journals and at conferences; as well as make them accessible to the general public. To fulfill the latter requirement, I created a blog »Babies, children and language«.

The main topic of this blog is first language acquisition, and this includes not only Hungarian, but also other first languages as well. In these posts I look at the process of first language acquisition in a chronological order starting with linguistic development of the fetus (right now I am at the eighth month). I use first language acquisition as a case study to show my results on the social-cognitive grammar of language, in general.

The blog has prooved to be useful not only for the general public, but it has also been made required reading at other Hungarian universities. And, most importantly to me, it was named the most popular scientific blog in Hungary.” (Fehér, Krisztina)

A tanulmányút az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramja, illetve a Campus Hungary pályázata keretében valósul meg. A Magyary-ösztöndíj ez idő alatt szünetel. A támogatóknak köszönet a tanulmányútért, a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj kuratóriumának pedig azért, hogy lehetőséget adott a halasztásra.

Szerző: Fehér Kriszti  2014.05.03. 05:24 Szólj hozzá!

Címkék: nyelvtan grammar babanyelv szociolingvisztika kognitív tudományok nyelvelsajátítás pszicholingvisztika társas-kognitív nyelvészet Indiana University first language acquisition Bloomington Department of Linguistics baby blog social-cognitive linguistics cognitive sciences sociolinguistics Babies children and language baby language cognitive experiments psycholinguistics kognitív kísérletek a nyelv ontogenezise a nyelv filogenezise ontogeny of language filogeny of language

Ajánló

Bodnár Noémi: „Dajkanyelv és nem”. − tudományos előadás. (Elhangzott: A DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tehetségnapján. Debrecen. 2014. április 17.)

A felnőttek egy speciális beszédmódot használnak, amikor kisbabákkal kommunikálnak. Ezt a dajkanyelvet magasabb hanghordozás, eltúlzott dallamívek, gondos artikuláció, lassabb tempó, sok ismétlés, sajátos szókincs, leegyszerűsített nyelvtan és nagyfokú szociális odafordulás jellemzi. − Ezúttal egy tanítványom előadását ajánlom, amiben azokról a terveiről számol be, amelyekkel a dajkanyelv és a nemek összefüggéseit fogja vizsgálni.

dajkanyelv_noemi.jpg
Dajkanyelv: nők a slágerlista élén? (Fotó: Bodnár Noémi)

„Az eddigi mérések alapján tudjuk, hogy a csecsemők újszülött koruktól kezdve nemtől, nemzetiségtől függetlenül előnyben részesítik a dajkanyelvet a normál felnőttbeszédhez képest. A kísérletekből emellett az is látszik, hogy a babák nemcsak elkülönítik a saját anyjuk hangját más, ismeretlen nők hangjától, de jobban is kedvelik azt. Apjuk hangja iránt ugyanakkor, úgy tűnik, nem mutatnak nagyobb érdeklődést a kicsik, ha azt egy ismeretlen hangjával szembeállítva mutatjuk be nekik.

Azt viszont még nem vizsgálták a kutatók, csak sejtések vannak róla, hogy a nők dajkanyelvi kommunikációja általában véve sikeresebb-e, mint a férfiaké. Holott ez is lényeges kérdés, hiszen ha a csecsemők a női dajkanyelvet részesítik előnyben, akkor valószínűsíthető, hogy ennek a speciális beszédmódnak a nőkhöz kötődő, tanító funkciója és evolúciós jelentősége van.

Egy másik ezzel összefüggő, fontos kérdés is tisztázatlan még a dajkanyelvvel kapcsolatban, mégpedig az, hogy az emberek hogyan vélekednek róla. Gyakran hallani negatív véleményeket a felnőttek „gügyögéséről”, és olyanokat is, amelyek ezt a beszédmódot kifejezetten az anyákra, illetve nőkre jellemző viselkedésnek tartják, tudományos mérés azonban nem készült még arról, hogy ez a gondolkodásmód egyáltalán mennyire általános, és vajon mennyiben tekinthető sztereotípiának.

Mindezek alapján kísérletekkel és felmérésekkel arra a két kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a babák jobban kedvelik-e a nők dajkanyelvét a férfiakéval szemben, valamint hogy hogyan viszonyulnak az emberek a dajkanyelvhez.” (Bodnár Noémi)

Szerző: Fehér Kriszti  2014.04.18. 21:06 Szólj hozzá!

Címkék: nem gender női hang csecsemők nyelvelsajátítás dajkanyelv anyai nyelv férfi hang apai nyelv női nyelv férfinyelv nyelvi preferencia

 

Kolumbusz nyomában

Néhány hete Terre Haute-ba, az ottani Indiana State Universityre is volt szerencsénk ellátogatni. A nyelvi, irodalmi és nyelvészeti tanszéket, benne a nyelvi laborral a nyelvelsajátítással, nyelvtanulással és szociolingvisztikával foglalkozó Leslie Barratt, az oktatásügyi tanszéket pedig William Barratt mutatta be.

Köszönet nekik ezért a kiváló tudományos túráért a kampuszon!

indiana_state_university.jpg

Indiana State University (Terre Haute, IN, USA) (Fotó: https://www.facebook.com/IndianaState)

„Leslie Barratt, Professor of Linguistics, received an A.B. degree from Beloit College, an M.A. in Linguistics from the University of Wisconsin-Madison, an M.S. in Elementary Education from Northwest Missouri State University, and a Ph.D. from The University of Iowa. Although all of her degrees are from Midwestern schools, Dr. Barratt was born and raised in the East, just outside of New York City. She took Russian in high school and learned Flemish as an exchange student in Belgium. After college classes in linguistics, she decided to pursue the study of language as her career. Dr. Barratt has taught at ISU since 1980. She has spent two of her sabbaticals as a Senior Fulbright Lecturer in Hungary (1987-8) and China (1995-6). During 2004-2005 she visited and/or lectured in Turkmenistan, P.R. China, Taiwan, Japan, Korea, Thailand, and Brazil.” (http://www.indstate.edu/lll/faculty_staff/barratt_leslie.htm)

A tanulmányút az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramja, illetve a Campus Hungary pályázata keretében valósul meg. A Magyary-ösztöndíj ez idő alatt szünetel. A támogatóknak köszönet a tanulmányútért, a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj kuratóriumának pedig azért, hogy lehetőséget adott a halasztásra.

 

Szerző: Fehér Kriszti  2014.04.02. 21:03 Szólj hozzá!

Címkék: nyelvtanulás nyelvelsajátítás Indiana State University Language Lab first language acquisition second language acquisition nyelvi labor educational leadership Leslie Barratt William Barratt

Ajánló

Bodnár Noémi: „Babanyelv a neten. Blog arról, ami mindenkit érdekel – ismertetés. (Nyelv és Tudomány 2013. november 25.)

Bodnár Noémi: „Csecsemők és nyelvészet” – ismertetés. (Tympanon 2013/3–4: 5.) 

A blog egyre népszerűbb, amit minden Olvasónak köszönök. Az oldalra már felfigyelt a nyest.hu és a Debreceni Egyetem magyar szakos hallgatóinak folyóirata is. Az összefoglalókat mindenkinek ajánlom.

DSC_1129.JPG
Csecsemők és nyelvészet (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)

A blogismertetőkért köszönet a Szerzőnek.

Szerző: Fehér Kriszti  2013.11.29. 13:11 Szólj hozzá!

Címkék: nyelvészet egyetemisták csecsemők nyelvelsajátítás babanyelvblog

Ajánló

„Nyelvelsajátítás és kétnyelvűség I. és II.” – tudományos ismeretterjesztő rádióbeszélgetés. (Takács Tibor szerk., mások közreműködésével: „Tér-Idő. A tudomány világa.” MR1–Kossuth Rádió. Budapest. 2013. 11. 18. és 11. 19.)

Ezúttal egy olyan rádióműsort ajánlok, ahol másokkal együtt arról beszélgetünk, hogy milyen a nyelvelsajátítás többnyelvű környezetben.

multiling_baby.jpg
Nyelvek találkozása: magyar és olasz szülők, holland lakóhely (Fotó: Fábián Orsolya)

A beszélgetésért köszönet Takács Tibornak, a Kossuth Rádió munkatársának.

Szerző: Fehér Kriszti  2013.11.23. 19:40 19 komment

Címkék: kétnyelvűség többnyelvűség nyelvelsajátítás beszélő cumi magzati tanulás óvodai idegennyelv-tanulás

Ajánló

„Csecsemők és nyelv – Mit tudhat meg a nyelvészkutató a babáktól?” – tudománynépszerűsítő program. (Kutatók Éjszakája 2013. Debrecen. 2013. 09. 27.)

Ha kíváncsi vagy az előadásra, nézd meg a diaanyagot, illetve olvasd el az eseményről készített egyetemi összefoglalót (Mészáros Anna: Utazás, slam, kisbabák – „Magyaros” programok a Kutatók Éjszakáján. Tympanon 2013/3–4: 1.) és a helyi sajtó tudósítását (P. A.: Síró újszülöttek és beszélő cumik. Szuperinfó. 2013. október 4: 6.) is.

baba.jpg
Nyelv: középpontban a csecsemők (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)

A rendezvény egy interaktív előadás és beszélgetés volt arról, hogy a kutató mit és hogyan tudhat meg  a csecsemők nyelvi képességeiről. A programon az egyéves kor alatti babák nyelvtudásának vizsgálati módszereivel, a kísérletekkel és ezek eredményeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők.

Szerző: Fehér Kriszti  2013.10.13. 14:59 21 komment

Címkék: nyelv nyelvtan mondatok szóelemek szótagok csecsemők nyelvelsajátítás gavagai statisztikai tanulás szociális tanulás

süti beállítások módosítása