Ajánló

Ezúttal ismét egy hallgatómról készült portréfilmet ajánlok. Bodnár Noémi a videofelvételen a dajkanyelvvel kapcsolatos eddigi és tervezett kutatásairól számol be. A felnőttek dajkanyelvhez való viszonyulását, a dajkanyelv és a nem összefüggéseit vizsgálja.

Bodnár Noémi és kutatása (Film: Debreceni Egyetem)

Bodnár Noémi a Debreceni Egyetem harmadéves magyar BA szakos hallgatója. 2014 szeptemberében fogott a dajkanyelvvel kapcsolatos kutatásaiba. Jelenleg a dajkanyelv ösztönösségének problematikájával foglalkozik, és a felnőtteknek a dajkanyelvvel kapcsolatos – feltehetőleg főként negatív – vélekedéseit igyekszik felmérni, és ennek háttérokait a dajkanyelv ösztönösségével és a nyelvelsajátításra gyakorolt jótékony hatásának tükrében elemezni. További vizsgálatként a dajkanyelv és a nem kérdéseire igyekszik rávilágítani, mégpedig csecsemőknek és felnőtteknek a női és a férfi dajkanyelvre adott reakcióinak összevetésével. Ezekhez egy saját felmérési és kísérleti protokollt kíván kidolgozni, amelyben a pszicholingvisztikai és a szociolingvisztikai tesztek módszertanát ötvözi. Eddigi eredményeiről rövidebb írásokban és előadásokban számolt be.

Ajánló

Bodnár Noémi: „Dajkanyelv és nem”. − tudományos előadás. (Elhangzott: A DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tehetségnapján. Debrecen. 2014. április 17.)

A felnőttek egy speciális beszédmódot használnak, amikor kisbabákkal kommunikálnak. Ezt a dajkanyelvet magasabb hanghordozás, eltúlzott dallamívek, gondos artikuláció, lassabb tempó, sok ismétlés, sajátos szókincs, leegyszerűsített nyelvtan és nagyfokú szociális odafordulás jellemzi. − Ezúttal egy tanítványom előadását ajánlom, amiben azokról a terveiről számol be, amelyekkel a dajkanyelv és a nemek összefüggéseit fogja vizsgálni.

Dajkanyelv: nők a slágerlista élén? (Fotó: Bodnár Noémi)

„Az eddigi mérések alapján tudjuk, hogy a csecsemők újszülött koruktól kezdve nemtől, nemzetiségtől függetlenül előnyben részesítik a dajkanyelvet a normál felnőttbeszédhez képest. A kísérletekből emellett az is látszik, hogy a babák nemcsak elkülönítik a saját anyjuk hangját más, ismeretlen nők hangjától, de jobban is kedvelik azt. Apjuk hangja iránt ugyanakkor, úgy tűnik, nem mutatnak nagyobb érdeklődést a kicsik, ha azt egy ismeretlen hangjával szembeállítva mutatjuk be nekik.

Azt viszont még nem vizsgálták a kutatók, csak sejtések vannak róla, hogy a nők dajkanyelvi kommunikációja általában véve sikeresebb-e, mint a férfiaké. Holott ez is lényeges kérdés, hiszen ha a csecsemők a női dajkanyelvet részesítik előnyben, akkor valószínűsíthető, hogy ennek a speciális beszédmódnak a nőkhöz kötődő, tanító funkciója és evolúciós jelentősége van.

Egy másik ezzel összefüggő, fontos kérdés is tisztázatlan még a dajkanyelvvel kapcsolatban, mégpedig az, hogy az emberek hogyan vélekednek róla. Gyakran hallani negatív véleményeket a felnőttek „gügyögéséről”, és olyanokat is, amelyek ezt a beszédmódot kifejezetten az anyákra, illetve nőkre jellemző viselkedésnek tartják, tudományos mérés azonban nem készült még arról, hogy ez a gondolkodásmód egyáltalán mennyire általános, és vajon mennyiben tekinthető sztereotípiának.

Mindezek alapján kísérletekkel és felmérésekkel arra a két kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a babák jobban kedvelik-e a nők dajkanyelvét a férfiakéval szemben, valamint hogy hogyan viszonyulnak az emberek a dajkanyelvhez.” (Bodnár Noémi)

Ajánló

„Dajkanyelv” – tudománynépszerűsítő rádióbeszélgetés. (Elhangzott a Friss Rádió „Egyetem tér” című műsorában. Debrecen. 2013. 10. 01.)

Ezúttal egy rádióbeszélgetést ajánlok a felnőttek csecsemőkhöz és babákhoz intézett beszédéről. (A műsorban elhangzottak összefoglalója sajtóinterjú formájában is olvasható.)

Amikor a felnőttek gügyögnek (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)

A beszélgetésért köszönet a Friss Rádió munkatársának, Szabó Lacinak.