Ajánló

Ezúttal ismét egy hallgatómról készült portréfilmet ajánlok. Bodnár Noémi a videofelvételen a dajkanyelvvel kapcsolatos eddigi és tervezett kutatásairól számol be. A felnőttek dajkanyelvhez való viszonyulását, a dajkanyelv és a nem összefüggéseit vizsgálja.

Bodnár Noémi és kutatása (Film: Debreceni Egyetem)

Bodnár Noémi a Debreceni Egyetem harmadéves magyar BA szakos hallgatója. 2014 szeptemberében fogott a dajkanyelvvel kapcsolatos kutatásaiba. Jelenleg a dajkanyelv ösztönösségének problematikájával foglalkozik, és a felnőtteknek a dajkanyelvvel kapcsolatos – feltehetőleg főként negatív – vélekedéseit igyekszik felmérni, és ennek háttérokait a dajkanyelv ösztönösségével és a nyelvelsajátításra gyakorolt jótékony hatásának tükrében elemezni. További vizsgálatként a dajkanyelv és a nem kérdéseire igyekszik rávilágítani, mégpedig csecsemőknek és felnőtteknek a női és a férfi dajkanyelvre adott reakcióinak összevetésével. Ezekhez egy saját felmérési és kísérleti protokollt kíván kidolgozni, amelyben a pszicholingvisztikai és a szociolingvisztikai tesztek módszertanát ötvözi. Eddigi eredményeiről rövidebb írásokban és előadásokban számolt be.

Hírek

Most az MTA Babalabor – Összehasonlító Viselkedéskutató Csoport dajkanyelvvel kapcsolatos felhívását osztom meg, és mindenkit arra buzdítok, hogy jelentkezzen a kutatásra.

Dajkanyelven japánul (Fotó: Facebook, MTA Babalabor – Összehasonlító Viselkedéskutató Csoport)

„Ha egy kisgyerekhez beszélünk, ösztönösen másképp szólalunk meg mintha mondanivalónk felnőtteknek szólna: magasabb hangon gagyogunk, ez az úgynevezett dajkabeszéd. Számos kutatás kimutatta már, hogy ez a nyelvi inger a legmegfelelőbb a gyerekek nyelvelsajátítása szempontjából, és a felnőttek akkor is ezt használják ha nem tudnak róla, sőt akkor is ha tudatosan tagadják vagy idétlennek tartják az ilyenfajta beszédet. A dajkabeszéd számos akusztikai paraméterben különbözik a normál beszédtől: ilyenkor többek között magasabb hangon, kevesebb szót használva, lassabban és kevésbé komplex szerkezetekben beszélünk. Sokan úgy tartják, hogy mindemellett jobban is artikulálunk, hogy a gyerekek számára könnyebb legyen megérteni a szavakat. Egy nemrégiben publikált japán kutatás azonban éppen ennek az ellenkezőjét találta. Vizsgálataik során számítógépes algoritmusokkal elemezték 22 édesanya két helyzetben (a gyermekükhöz vagy egy felnőtt kísérletvezetőhöz beszéltek) felvett mintegy 11 órányi hangmintáját, és eredményeik szerint a dajkabeszéd során az alanyok kevésbé tisztán ejtették ki a szavakat, bár a különbség nem volt jelentős. Mindez arra utal, hogy noha a gyerekek számára ideális nyelvi inger a dajkabeszéd, erre nem azért van szükség, hogy a szavakat tisztán értsék, hiszen tökéletesen képesek »zajos« adatokból is kinyerni a nyelvelsajátításhoz szükséges statisztikai szabályokat.