Ajánló

Most a készülő könyvemből adok egy kis ízelítőt. A kötet az emberi nyelv nyelvtanáról szól, de természetesen nem felejti el a babákat, akiknek a nyelvi képességeit tanulmányozva rengeteg olyan dolgot tudhatunk meg a grammatikáról, amelyek egyébként aligha vagy csak nehézkesebben derülhetnének ki. A nyelvelsajátítás szinte minden fejezetben helyet kap. A könyv várhatóan nemsokára megjelenik.

Fehér Krisztina: „A nyelv grammatikája a nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán” – tudományos monográfia. Várható megjelenés: Debrecen, 2015.

Grammatika és hálózat  (Borító: Fehér Krisztina)

„Azt hiszem, nyelvi szempontból nem egészen szokványos körülmények között nőttem fel. Olyan helyzetben voltam, ami a kezdetektől eléggé nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a nyelv lényegi jellemzője változatossága és változékony­sága. Hajdúságiként a gyerekkoromtól fogva nap mint nap tapasztaltam azt, hogy a helyiek, beleértve magamat is, másképp beszélnek, mint amit a televízió­ban és a rádióban hallok. Az öcsém születésével azzal is korán szembesültem, hogy a nyelv nemcsak szociális, de biológiai-kognitív tényező is: a nyelvelsajá­tító gyerek nyelvi fejlődése egy meghatározott ívet ír le, a nyelv bizonyos bioló­giai adottságok és kognitív képességek híján pedig egészen más tud lenni, mint amivel általában találkozhatunk.

Ez a nyelv, amit a közvetlen környezetemben megismertem, annyira más volt, mint amiről később a nyelvtanokban olvashattam, hogy kételkedni kezd­tem, a grammatikák egyáltalán a valós nyelvről írnak-e. Az ottani merev szabá­lyok és az emberek természetes nyelvének hajlékonysága között, ha nem is sza­kadékot, de legalábbis igen nagy rést láttam tátongani. Eleinte csak kérdéseim voltak, míg egyetemista koromban oda jutottam, hogy egyre inkább úgy gondol­tam, egy-egy tudomány alaptételeinek feltétlen elfogadása helyett olykor hasz­nosabb lehet kissé lázadónak lenni, és merni akár még az axiómákat is újragon­dolni.

Ennek az útnak az állomásai e könyv fejezetei, élükön egy-egy, az adott sza­kaszra nézve emblematikus Wittgenstein-mottóval. Bár a fejezetek látszólag sokféle és egymástól független témakört tárgyalnak, valójában mégis szorosan egymásra épülnek, így egy remélhetőleg koherens gondolatmenet előrehala­dásának egyes lépcsőfokait jelentik. Bár nem lehetetlen egy-egy részt kiragadni a könyvből, és csak azt tanulmányozni, a kötet fejezeteivel mégis jobb sorrend­ben megismerkedni.” (Fehér Krisztina)

Ajánló

Ezúttal a gesztusoknak a gyerekek érvelésében játszott szerepéről ajánlok olvasnivalót. Kutatócsoportunkból Nagy Katalin magyar kisiskolások érvelési technikáját vizsgálta egy olyan szituációs játékkal, amiben a gyerekeknek párban egy lakatlan szigetre kellett túlélőcsomagot összeállítaniuk, majd közös választásaikat és döntéseiket indokolniuk. A gesztusok használatát két gyerek, Anna és Dénes példáján keresztül, esettanulmányként és videofelvételek segítségével elemezte, az ebből készült előadását pedig Jyväskyläben mutatta be.

Nagy Katalin: „A multimodal analysis of children’s gestural reasoning in pair-work context” – tudományos előadás. (Elhangzott a „The Finnish Association for Applied Linguistics (AFinLA) Autumn Symposium. 2014” konferencián, Jyväskylä. 2014. 11. 15.)

A Túlélő Feladat (Kép: Nagy Katalin)

„Pilot study (2014)
– grammatical, content and bodily accommodation
– verbal and nonverbal semiotic resources were used to manifest social relations and positions
Research questions
1) What kind of verbal and nonverbal, implicit and explicit reasoning strategies are used by the children in pair-work context?
2) How do children use semiotic resources to express social positions and relations in pair-work context?” (Nagy, Katalin)