Ajánló

Most a készülő könyvemből adok egy kis ízelítőt. A kötet az emberi nyelv nyelvtanáról szól, de természetesen nem felejti el a babákat, akiknek a nyelvi képességeit tanulmányozva rengeteg olyan dolgot tudhatunk meg a grammatikáról, amelyek egyébként aligha vagy csak nehézkesebben derülhetnének ki. A nyelvelsajátítás szinte minden fejezetben helyet kap. A könyv várhatóan nemsokára megjelenik.

Fehér Krisztina: „A nyelv grammatikája a nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán” – tudományos monográfia. Várható megjelenés: Debrecen, 2015.

Grammatika és hálózat  (Borító: Fehér Krisztina)

„Azt hiszem, nyelvi szempontból nem egészen szokványos körülmények között nőttem fel. Olyan helyzetben voltam, ami a kezdetektől eléggé nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a nyelv lényegi jellemzője változatossága és változékony­sága. Hajdúságiként a gyerekkoromtól fogva nap mint nap tapasztaltam azt, hogy a helyiek, beleértve magamat is, másképp beszélnek, mint amit a televízió­ban és a rádióban hallok. Az öcsém születésével azzal is korán szembesültem, hogy a nyelv nemcsak szociális, de biológiai-kognitív tényező is: a nyelvelsajá­tító gyerek nyelvi fejlődése egy meghatározott ívet ír le, a nyelv bizonyos bioló­giai adottságok és kognitív képességek híján pedig egészen más tud lenni, mint amivel általában találkozhatunk.

Ez a nyelv, amit a közvetlen környezetemben megismertem, annyira más volt, mint amiről később a nyelvtanokban olvashattam, hogy kételkedni kezd­tem, a grammatikák egyáltalán a valós nyelvről írnak-e. Az ottani merev szabá­lyok és az emberek természetes nyelvének hajlékonysága között, ha nem is sza­kadékot, de legalábbis igen nagy rést láttam tátongani. Eleinte csak kérdéseim voltak, míg egyetemista koromban oda jutottam, hogy egyre inkább úgy gondol­tam, egy-egy tudomány alaptételeinek feltétlen elfogadása helyett olykor hasz­nosabb lehet kissé lázadónak lenni, és merni akár még az axiómákat is újragon­dolni.

Ennek az útnak az állomásai e könyv fejezetei, élükön egy-egy, az adott sza­kaszra nézve emblematikus Wittgenstein-mottóval. Bár a fejezetek látszólag sokféle és egymástól független témakört tárgyalnak, valójában mégis szorosan egymásra épülnek, így egy remélhetőleg koherens gondolatmenet előrehala­dásának egyes lépcsőfokait jelentik. Bár nem lehetetlen egy-egy részt kiragadni a könyvből, és csak azt tanulmányozni, a kötet fejezeteivel mégis jobb sorrend­ben megismerkedni.” (Fehér Krisztina)

Kolumbusz nyomában

2013 júniusában, a blog indulásakor a babákkal együtt egy képzeletbeli nyelvi utazásra hívtam a kedves Olvasót. Ezt most akár szó szerint is érthetjük: az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramjának, valamint a Campus Hungary oktatói ösztöndíjának köszönhetően ugyanis február 1-jén hosszú tanulmányútra indulunk az Egyesült Államokba. Öt hónapos felfedező utunk helyszíne a bloomingtoni Indiana Egyetem, ahol sok érdekes dolog vár ránk.

Amerikába megyünk (Fotó: Losoncziné Szabó Csenge)

Mindenekelőtt ellátogatunk az ottani babalaborba, a kognitív pszichológiai és a beszédkutató laborokba, hogy megnézzük, hogyan dolgoznak ott felnőtt és baba kollégáink. Beszélgetünk ezek vezetőivel, Lisa Gershkoff-Stowe-val, Linda Smith-szel és David Pisonival a jelenleg folyó nyelvelsajátítási, pszicholingvisztikai és percepciós fonetikai kutatásokról, kísérletekről. Tapasztalatokat szerzünk a nyelvészeti, a kognitív pszichológiai és idegtudományi, valamint a második nyelvelsajátítással foglalkozó tanszékeken. Anyagot gyűjtünk az egyetem világhírű könyvtárában.

Még az iskolapadba is beülünk, hogy olyan dolgokról halljunk, amit a nyelvelsajátítás, a nyelvi változás és változatosság tanulmányozásában hasznosítani tudunk. A nyelvészet tanszékről Julie Augernél és Joseph C. Clementsnél szociolingvisztikát, Kenneth de Jongnál, a fonetikai labor munkatársánál és Kelly Berksonnál, a nyelvészet tanszék oktatójánál pedig hangtant hallgatunk. Richard Jandanál a nyelvi változások és a nyelvváltozatok szerkezetéről gondolkodunk. Thomas Gruenenfeldertől és Caitlin Fauseytól kognitív pszichológiát, Karin Jamestől kognitív idegtudományt tanulunk. David Stringer óráin a kétnyelvű környezetben nevelkedő gyerekek nyelvi fejlődéséről beszélünk.

Igyekszünk Kolumbusz méltó követői lenni. Reméljük, a kedves Olvasó is velünk tart az úton.

A tanulmányút az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramja, illetve a Campus Hungary pályázata keretében valósul meg. A Magyary-ösztöndíj ez idő alatt szünetel. A támogatóknak köszönet a tanulmányútért, a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj kuratóriumának pedig azért, hogy lehetőséget adott a halasztásra.

Blogismertető

A blog a nyelvelsajátítás folyamatát a szélesebb olvasóközönségnek egyrészt közérthető cikkekben mutatja be, másrészt ajánlók formájában egyéb ismeretterjesztő írásokat, szaktanulmányokat, előadásokat, programokat és beszélgetéseket kínál a témában. Az oldal egyaránt szól a babanyelv iránt érdeklődő laikusoknak, illetve a nyelvész és pszichológus főiskolai-egyetemi hallgatóknak-kutatóknak. Az egyszerűen megszövegezett bejegyzések alapvetően a nyelvelsajátítással foglalkoznak, és praktikus tudnivalókkal ismertetik meg a gyerekek nyelvi fejlesztésével a hétköznapi gyakorlatban találkozó pedagógusokat és szülőket. A cikkeknek ugyanakkor az is céljuk, hogy – főként a tágabb szakmai közönségnek – a babák nyelvi képességének tanulmányozásán keresztül grammatikai folyamatokat mutassanak be, ezáltal pedig egy újszerű, a kognitív tudományok eredményeire is építő nyelvtani modellt vázoljanak.