Kolumbusz nyomában

Ez alkalommal utoljára járunk Kolumbusz nyomában, amerikai tanulmányutunk véget ért. Bár e tudományos kirándulás egyes állomásairól és az itteni szakmai tapasztalatokról a blogon rendszeresen tudósítottunk, zárásként jöjjön még egy kis ráadás. – Most az egyik úti beszámolómat ajánlom.

„Felfedezőúton Bloomingtonban” – ismeretterjesztő cikk (Tympanon 5/2: 6).

A labor épülete előtt (Fotó: Fehér Krisztina)

„Alighogy megérkeztem Bloomingtonba, máris a New York állambeli Rochester Egyetem kognitív pszichológus kutatójának, Richard Aslinnak a vendégelőadását hallgathattam a csecsemők nyelvelsajátításáról. Számos olyan, babákkal végzett kísérletet mutatott be, amilyeneket nem sokkal később testközelből, az Indiana Egyetem tanszékein is megtapasztalhattam – akkor, amikor Lisa Gershkoff-Stowe babalaborjában jártam, vagy akkor, amikor heti rendszerességgel résztvevője lehettem Linda Smith kognitív pszichológiai labormegbeszéléseinek. Persze nemcsak ez, de a beszédkutató laborok világa is lenyűgözött: az ultrahangos gépi zöngekeltés éppen úgy, mint például a különféle nyelvekből vett beszédhangok ún. VOT értékeinek összehasonlító elemzése. (...)

Nagy örömömre nemcsak a magyar nyelvet, de azt a nyelvészeti szemléletet is volt alkalmam népszerűsíteni, amit mi Debrecenben »társas-kognitív«-nak nevezünk. Május elsején a nyelvészet tanszék »Sociolinguistics Reading Room«-jában tarthattam egy hosszabb előadást az amerikai nyelvész és pszichológus kollégáknak, hallgatóknak.” (Fehér Krisztina)

A tanulmányút az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramja, illetve a Campus Hungary pályázata keretében valósul meg. A Magyary-ösztöndíj ez idő alatt szünetel. A támogatóknak köszönet a tanulmányútért, a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj kuratóriumának pedig azért, hogy lehetőséget adott a halasztásra.

Kolumbusz nyomában

A bloomingtoni Indiana Egyetem világhírű a babák kognitív fejlődése tanulmányozásának területén. Hat laborja van, ahol a gyerekek képességeinek szinte valamennyi aspektusát vizsgálják. – Az elmúlt hetekben két helyen is többször megfordultunk.

A Speech and Hearing Sciences Tanszéken működő babanyelvi laborban Lisa Gershkoff-Stowe irányításával jelenleg többféle kutatás is folyik. A háromnyelvű környezetben nevelkedő babák beszédpercepcióját és szókincsét mérő vizsgálatban a gyerekek és szüleik „társalgását”, illetve ennek változásait figyelik meg játékos feladatokkal, háromhetenként, több hónapon át. A laborba olyan babák jelentkezését várják, akiknek az aktív szókincsük még nem éri el a huszonöt szót, és mindennapjaik során folyton három nyelvvel találkoznak. A nagyobbak esetében a szótalálási mechanizmust, ezen belül pedig „a nyelvem hegyén van” jelenséget tanulmányozzák. A kísérletek során öt-nyolc éves gyerekek reakcióidejét mérik, miközben például híres embereket, rajzfilmfigurák karaktereit kell megnevezniük, vagy általános (asztal) és kevésbé hétköznapi dolgokat (ejtőernyő) látva, illetve egy-egy kérdésre válaszolva („Mi az a tárgy, amit az emberek a repülőkből kiugorva használnak, hogy épségben érjenek földet?”) kell megtalálniuk a megfelelő szavakat. 

Felhívás a szülőknek (Fotó: Indiana University, IN, USA)

A Psychological and Brain Sciences Tanszék Cognitive Development Laborja egészen nagy, ahol Linda Smith és munkatársai sok más, nem nyelvi vonatkozású mérés mellett ugyancsak főként a szavak elsajátítását vizsgálják. A három jelenleg is folyó kutatásból az egyik az eltérő kultúrákban nevelkedő három-öt éves gyerekek szótanulását tanulmányozza amerikai, valamint japán babák és szüleik közreműködésével. Egy másik kísérletben egy év körüli, illetve tizennyolc-harminc hónapos babák lexikális memóriájáról és általánosítási képességeiről igyekeznek képet alkotni: egy könyvből jól ismert tárgyakat mutatnak, de új névvel nevezik meg őket, majd később arra kérik a gyerekeket, idézzék fel a szavakat. Ehhez hasonló az a teszt is, amellyel két-négy éves babák szótanulásának a figyelmi reakciókkal való összefüggéseit próbálják feltárni: szavakat mondanak nekik, a gyerekek feladata pedig az, hogy rámutassanak vagy ránézzenek a képernyőn a hozzájuk tartozó tárgyakra, miközben mérik a válaszadási idejüket.

Igazán kivételes élmény volt, hogy ezekbe a laborokba az elmúlt másfél hónapban heti rendszerességgel ellátogathattunk.

A tanulmányút az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramja, illetve a Campus Hungary pályázata keretében valósul meg. A Magyary-ösztöndíj ez idő alatt szünetel. A támogatóknak köszönet a tanulmányútért, a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj kuratóriumának pedig azért, hogy lehetőséget adott a halasztásra.

Kolumbusz nyomában

2013 júniusában, a blog indulásakor a babákkal együtt egy képzeletbeli nyelvi utazásra hívtam a kedves Olvasót. Ezt most akár szó szerint is érthetjük: az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramjának, valamint a Campus Hungary oktatói ösztöndíjának köszönhetően ugyanis február 1-jén hosszú tanulmányútra indulunk az Egyesült Államokba. Öt hónapos felfedező utunk helyszíne a bloomingtoni Indiana Egyetem, ahol sok érdekes dolog vár ránk.

Amerikába megyünk (Fotó: Losoncziné Szabó Csenge)

Mindenekelőtt ellátogatunk az ottani babalaborba, a kognitív pszichológiai és a beszédkutató laborokba, hogy megnézzük, hogyan dolgoznak ott felnőtt és baba kollégáink. Beszélgetünk ezek vezetőivel, Lisa Gershkoff-Stowe-val, Linda Smith-szel és David Pisonival a jelenleg folyó nyelvelsajátítási, pszicholingvisztikai és percepciós fonetikai kutatásokról, kísérletekről. Tapasztalatokat szerzünk a nyelvészeti, a kognitív pszichológiai és idegtudományi, valamint a második nyelvelsajátítással foglalkozó tanszékeken. Anyagot gyűjtünk az egyetem világhírű könyvtárában.

Még az iskolapadba is beülünk, hogy olyan dolgokról halljunk, amit a nyelvelsajátítás, a nyelvi változás és változatosság tanulmányozásában hasznosítani tudunk. A nyelvészet tanszékről Julie Augernél és Joseph C. Clementsnél szociolingvisztikát, Kenneth de Jongnál, a fonetikai labor munkatársánál és Kelly Berksonnál, a nyelvészet tanszék oktatójánál pedig hangtant hallgatunk. Richard Jandanál a nyelvi változások és a nyelvváltozatok szerkezetéről gondolkodunk. Thomas Gruenenfeldertől és Caitlin Fauseytól kognitív pszichológiát, Karin Jamestől kognitív idegtudományt tanulunk. David Stringer óráin a kétnyelvű környezetben nevelkedő gyerekek nyelvi fejlődéséről beszélünk.

Igyekszünk Kolumbusz méltó követői lenni. Reméljük, a kedves Olvasó is velünk tart az úton.

A tanulmányút az Indiana University és a Debreceni Egyetem csereprogramja, illetve a Campus Hungary pályázata keretében valósul meg. A Magyary-ösztöndíj ez idő alatt szünetel. A támogatóknak köszönet a tanulmányútért, a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíj kuratóriumának pedig azért, hogy lehetőséget adott a halasztásra.