Ajánló

Ezúttal ismét egy hallgatómról készült portréfilmet ajánlok. Bodnár Noémi a videofelvételen a dajkanyelvvel kapcsolatos eddigi és tervezett kutatásairól számol be. A felnőttek dajkanyelvhez való viszonyulását, a dajkanyelv és a nem összefüggéseit vizsgálja.

Bodnár Noémi és kutatása (Film: Debreceni Egyetem)

Bodnár Noémi a Debreceni Egyetem harmadéves magyar BA szakos hallgatója. 2014 szeptemberében fogott a dajkanyelvvel kapcsolatos kutatásaiba. Jelenleg a dajkanyelv ösztönösségének problematikájával foglalkozik, és a felnőtteknek a dajkanyelvvel kapcsolatos – feltehetőleg főként negatív – vélekedéseit igyekszik felmérni, és ennek háttérokait a dajkanyelv ösztönösségével és a nyelvelsajátításra gyakorolt jótékony hatásának tükrében elemezni. További vizsgálatként a dajkanyelv és a nem kérdéseire igyekszik rávilágítani, mégpedig csecsemőknek és felnőtteknek a női és a férfi dajkanyelvre adott reakcióinak összevetésével. Ezekhez egy saját felmérési és kísérleti protokollt kíván kidolgozni, amelyben a pszicholingvisztikai és a szociolingvisztikai tesztek módszertanát ötvözi. Eddigi eredményeiről rövidebb írásokban és előadásokban számolt be.

Hírek

Most az MTA Babalabor – Összehasonlító Viselkedéskutató Csoport dajkanyelvvel kapcsolatos felhívását osztom meg, és mindenkit arra buzdítok, hogy jelentkezzen a kutatásra.

Dajkanyelven japánul (Fotó: Facebook, MTA Babalabor – Összehasonlító Viselkedéskutató Csoport)

„Ha egy kisgyerekhez beszélünk, ösztönösen másképp szólalunk meg mintha mondanivalónk felnőtteknek szólna: magasabb hangon gagyogunk, ez az úgynevezett dajkabeszéd. Számos kutatás kimutatta már, hogy ez a nyelvi inger a legmegfelelőbb a gyerekek nyelvelsajátítása szempontjából, és a felnőttek akkor is ezt használják ha nem tudnak róla, sőt akkor is ha tudatosan tagadják vagy idétlennek tartják az ilyenfajta beszédet. A dajkabeszéd számos akusztikai paraméterben különbözik a normál beszédtől: ilyenkor többek között magasabb hangon, kevesebb szót használva, lassabban és kevésbé komplex szerkezetekben beszélünk. Sokan úgy tartják, hogy mindemellett jobban is artikulálunk, hogy a gyerekek számára könnyebb legyen megérteni a szavakat. Egy nemrégiben publikált japán kutatás azonban éppen ennek az ellenkezőjét találta. Vizsgálataik során számítógépes algoritmusokkal elemezték 22 édesanya két helyzetben (a gyermekükhöz vagy egy felnőtt kísérletvezetőhöz beszéltek) felvett mintegy 11 órányi hangmintáját, és eredményeik szerint a dajkabeszéd során az alanyok kevésbé tisztán ejtették ki a szavakat, bár a különbség nem volt jelentős. Mindez arra utal, hogy noha a gyerekek számára ideális nyelvi inger a dajkabeszéd, erre nem azért van szükség, hogy a szavakat tisztán értsék, hiszen tökéletesen képesek »zajos« adatokból is kinyerni a nyelvelsajátításhoz szükséges statisztikai szabályokat.

Ajánló

Most a készülő könyvemből adok egy kis ízelítőt. A kötet az emberi nyelv nyelvtanáról szól, de természetesen nem felejti el a babákat, akiknek a nyelvi képességeit tanulmányozva rengeteg olyan dolgot tudhatunk meg a grammatikáról, amelyek egyébként aligha vagy csak nehézkesebben derülhetnének ki. A nyelvelsajátítás szinte minden fejezetben helyet kap. A könyv várhatóan nemsokára megjelenik.

Fehér Krisztina: „A nyelv grammatikája a nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán” – tudományos monográfia. Várható megjelenés: Debrecen, 2015.

Grammatika és hálózat  (Borító: Fehér Krisztina)

„Azt hiszem, nyelvi szempontból nem egészen szokványos körülmények között nőttem fel. Olyan helyzetben voltam, ami a kezdetektől eléggé nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a nyelv lényegi jellemzője változatossága és változékony­sága. Hajdúságiként a gyerekkoromtól fogva nap mint nap tapasztaltam azt, hogy a helyiek, beleértve magamat is, másképp beszélnek, mint amit a televízió­ban és a rádióban hallok. Az öcsém születésével azzal is korán szembesültem, hogy a nyelv nemcsak szociális, de biológiai-kognitív tényező is: a nyelvelsajá­tító gyerek nyelvi fejlődése egy meghatározott ívet ír le, a nyelv bizonyos bioló­giai adottságok és kognitív képességek híján pedig egészen más tud lenni, mint amivel általában találkozhatunk.

Ez a nyelv, amit a közvetlen környezetemben megismertem, annyira más volt, mint amiről később a nyelvtanokban olvashattam, hogy kételkedni kezd­tem, a grammatikák egyáltalán a valós nyelvről írnak-e. Az ottani merev szabá­lyok és az emberek természetes nyelvének hajlékonysága között, ha nem is sza­kadékot, de legalábbis igen nagy rést láttam tátongani. Eleinte csak kérdéseim voltak, míg egyetemista koromban oda jutottam, hogy egyre inkább úgy gondol­tam, egy-egy tudomány alaptételeinek feltétlen elfogadása helyett olykor hasz­nosabb lehet kissé lázadónak lenni, és merni akár még az axiómákat is újragon­dolni.

Ennek az útnak az állomásai e könyv fejezetei, élükön egy-egy, az adott sza­kaszra nézve emblematikus Wittgenstein-mottóval. Bár a fejezetek látszólag sokféle és egymástól független témakört tárgyalnak, valójában mégis szorosan egymásra épülnek, így egy remélhetőleg koherens gondolatmenet előrehala­dásának egyes lépcsőfokait jelentik. Bár nem lehetetlen egy-egy részt kiragadni a könyvből, és csak azt tanulmányozni, a kötet fejezeteivel mégis jobb sorrend­ben megismerkedni.” (Fehér Krisztina)

Ajánló

Ezúttal a gesztusoknak a gyerekek érvelésében játszott szerepéről ajánlok olvasnivalót. Kutatócsoportunkból Nagy Katalin magyar kisiskolások érvelési technikáját vizsgálta egy olyan szituációs játékkal, amiben a gyerekeknek párban egy lakatlan szigetre kellett túlélőcsomagot összeállítaniuk, majd közös választásaikat és döntéseiket indokolniuk. A gesztusok használatát két gyerek, Anna és Dénes példáján keresztül, esettanulmányként és videofelvételek segítségével elemezte, az ebből készült előadását pedig Jyväskyläben mutatta be.

Nagy Katalin: „A multimodal analysis of children’s gestural reasoning in pair-work context” – tudományos előadás. (Elhangzott a „The Finnish Association for Applied Linguistics (AFinLA) Autumn Symposium. 2014” konferencián, Jyväskylä. 2014. 11. 15.)

A Túlélő Feladat (Kép: Nagy Katalin)

„Pilot study (2014)
– grammatical, content and bodily accommodation
– verbal and nonverbal semiotic resources were used to manifest social relations and positions
Research questions
1) What kind of verbal and nonverbal, implicit and explicit reasoning strategies are used by the children in pair-work context?
2) How do children use semiotic resources to express social positions and relations in pair-work context?” (Nagy, Katalin)

Ajánló

Most egy hallgatómról készült portréfilmet ajánlok. Ládi Zsuzsa a videofelvételen nyelvelsajátítási kutatásáról számol be. Hipotézise szerint a beszédpercepció alapegységei a szótagok, amit saját méréseivel igyekezett alátámasztani.

Ládi Zsuzsa és kutatása (Film: Debreceni Egyetem)

Ládi Zsuzsa jelenleg a Debreceni Egyetem másodéves finnugrisztika MA szakos hallgatója. Tanulmányait magyar szakon kezdte, ekkor fogott bele a gyerekek beszédpercepciójának vizsgálatába. Kísérleteket tervezett, hogy megtudja, az olvasás-írás tanítás következtében milyen változások tapasztalhatók a beszédészlelés és -értés alapegységeiben. Óvodásokkal és kisiskolásokkal végzett teszteket, szüleikkel és pedagógusaikkal pedig interjúkat készített. Eredményeit OTDK dolgozatában, illetve cikkekben foglalta össze.

Ajánló

Ezúttal egy előadásomat ajánlom, amelyben a dajkanyelvvel kapcsolatban egy a szülők számára is praktikus kérdésről volt szó. Nevezetesen arról, hogy vajon ez a kisgyerekekhez intézett beszédmód milyen hatással lehet a nyelvelsajátításra: segíti vagy hátráltatja a babák nyelvi fejlődését, esetleg teljesen semleges a folyamat menetére nézve?

„Dajkanyelv: »gügyögjünk« a gyerekhez?” — tudományos előadás. (Elhangzott a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának „A mai család” konferenciáján. Hajdúböszörmény. 2014. 10. 15.)

Dajka csak egy van (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)

A felnőttek és a nagyobb gyerekek a csecsemőkkel és a néhány éves babákkal másképp beszélnek, mint a többiekkel: „gügyögnek”. Bár a családi kommunikáció hogyanja nagyon fontos a gyerek nyelvi fejlődése szempontjából, arról, hogy ennek az ún. dajkanyelvnek a használata a nyelvelsajátításra nézve milyen hatása van, kevés szülőnek van tudományos kutatásokon alapuló információja. Ennek megfelelően egy részük szerint a dajkanyelv csak hátráltatja a gyerekek nyelvi előrehaladását, egy másik részük viszont ennek a beszédmódnak a használatát semlegesnek vagy éppen pozitívnak gondolja. De a dajkanyelvről valamelyest még a kutatók véleménye is megoszlik. Azt ugyan manapság már senki nem állítja, hogy visszavetné a nyelvelsajátításban a gyerekeket, de még mindig vannak olyanok, akik úgy vélik, nem is viszi előre. Előadásomban ezt a kérdéskört a kisgyerekeknek a dajkanyelvhez való hozzáállása, valamint a dajkanyelv akusztikai-grammatikai jellemzői szempontjából járom körül.

Ajánló

Ezúttal a kedves Olvasót biztatom arra, hogy pályázzon. A NanoTudomány Nemzetközi Közössége esszé-, rajz- és fotópályázatot hirdet középiskolásoknak és egyetemistáknak olyan munkák elkészítésére, amelyek valamilyen kedvelt tudománynépszerűsítő programot, rendezvényt vagy weboldalt mutatnak be.

„Mert kutatni mindenki szeret…” — tudománynépszerűsítő pályázat (Kutatók a neten 2014).

A pályázat a „Kutatók a neten 2014. IV. Kutatói blog- és weboldal-találkozóhoz” (2014. november 10–16.) kapcsolódik, amire ez a blog is benevezett. Tavaly az oldal klasszikus kategóriában első helyezést ért el, idén pedig már nemcsak a szavazatokat várjuk, de nagy örömmel vesszük a blogról készített pályamunkákat is!

A pályázatot a szervezők két kategóriában (középiskolások és egyetemisták) és három témában (esszé, rajz, fotó) hirdették meg. A beküldési határidő e hónap vége.

Ő már a pályázaton dolgozik (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)

„Az idei pályázat azt a célt tűzte ki, hogy feltérképezze a középiskolások és kezdő egyetemisták körében legkedveltebb tudománynépszerűsítő programokat, internetes portálokat, rendezvényeket. A benyújtott pályaműveknek egy-egy, a pályázó érdeklődési körére jelentős hatást gyakorló, pályaválasztását befolyásoló tudománynépszerűsítő – az iskolai tanórákhoz szorosan nem kötődő – programot, rendezvényt vagy internetes portált kell bemutatnia.” (http://kutatok.net/palyazat/)

Kedves Olvasók, pályázzatok!

Ajánló

„Az újszülöttek nyelvi titkai” — tudománynépszerűsítő program. (Kutatók Éjszakája 2014. Debrecen. 2014. 09. 26.)

Azt mondják, már az újszülöttek felismerik anyanyelvüket, sőt mintha más nyelvekkel szemben ez iránt valami eredendő lojalitást is éreznének, mintha a szívük kezdettől fogva az anyanyelvükhöz húzna.

Vajon van ennek a meglepő kijelentésnek bármiféle alapja, vagy ez is csak egy jól hangzó „városi legenda”, amit a büszke szülők és az anyanyelv szerelmesei terjesztettek el? Hasznos lehet-e egy ilyen információ a tudomány számára? Egyáltalán hogyan lehet az újszülöttek anyanyelvhez való viszonyáról bármit kideríteni, mikor jól tudjuk, nyelvi világunk legfiatalabb lakóitól hiába várnánk, hogy erről bármit is meséljenek nekünk? — Kutatócsoportunk legutóbbi rendezvényén erre kerestem a választ.

Egy hete a nyelv új világában (Fotó: Koczogh Helga)

Nagy örömömre a program népszerű volt, közel hatvan érdeklődő vett részt a rendezvényen. Aki esetleg mégis lemaradt volna róla, az előadás diáit megnézheti.

Ajánló

„Sztenderd és nyelvelsajátítás” – tudományos előadás. (Elhangzott a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelvtudományi Intézetének 18. Élőnyelvi Konferenciáján. Nyitra. 2014. 09. 18.)

Most egy olyan előadást ajánlok, amelyben a nyelvelsajátítás folyamatát az ún. sztenderd szempontjából mutatom be. Az a nyelvváltozat, amit a babák a közvetlen közösségükben hallhatnak, és ami a nyelvelsajátításuk alapjává válik, legtöbbször nem esik egybe azzal az ún. sztenderd nyelvváltozattal, amivel a későbbiekben az oktatási intézményekben találkozhatnak. Az előadás a sztenderddel szemben a gyerekek legtermészetesebb nyelvváltozatának, a vernakulárisnak a jelentőségét hangsúlyozza, és ennek az oktatásba való beemelését szorgalmazza.

Sztenderd és nyelvelsajátítás (Fotó: Szabó Tamás Péter)

A nyelvészet középpontjában jó ideje a sztenderd leírása áll. Ez bizonyos mértékben a közelmúlt, sőt akár napjaink szociolingvisztikájára és dialektológiájára is igaz. Bár e tudományterületek figyelme a nemsztenderd jelenségekre irányul, a kutatók a vizsgált nyelvváltozatokat nem egyszer mutatják be úgy, hogy kijelentéseiket többé-kevésbé latensen a sztenderdhez mint viszonyítási ponthoz képest fogalmazzák meg.

Olyan mérések, amelyekkel a sztenderd kiemelt nyelvészeti-nyelvi státusának indokolatlanságára tapasztalati úton igyekeztek rámutatni, csak a szociolingvisztikában születtek. Ezek a nyelvi attitűdöt vizsgálták, kimutatva, hogy a sztenderd pozitív megítélése valóban markáns, de csak egy tanult (az oktatás és más állami intézmények által közvetített) nyelvi viszonyulás, miközben a saját közösség nyelvváltozatának burkolt, ám természetes (a kezdetektől jelen lévő) presztízse van. A teszteknek azt az eredményét pedig, hogy a sztenderd „nyilvánvaló” tekintélye mellett a helyi csoport nyelvváltozatának „rejtett” presztízse ráadásul adott esetben még jóval meghatározóbb is lehet, szocializációs tényezőkkel, vagyis a közösséghez való kötődéssel és lojalitással magyarázták.

Mindez kétségtelenül helytálló, egy kissé mégis féloldalas: nyitva hagyja azt a kérdést, hogy miért és hogyan alakulhat ki az emberekben ez a viszonyulás a szűkebb környezetük nyelvéhez kognitív szempontból. Pedig a közösségi nyelvről tett kijelentéseinknek pontosan illeszkedniük kell ahhoz, amit az elme/agy mechanizmusairól tudunk. Ezáltal több (nyelvpedagógiai, kétnyelvűségi), attitűdre vonatkozó megállapításunk átértelmeződhet, illetve magyarázatot nyerhet.

Előadásomban a nyelvi attitűd formálódását a nyelvelsajátítás pszicholingvisztikai kontextusában tárgyalom. Kísérleteket elemezve arra kívánok rámutatni, hogy a helyi közösség nyelvéhez való pozitív viszonyulás annyira természetes és meghatározó, hogy már magzati kortól kezdve jelen van, és a nyelvtanulás origójává válik.

Ajánló

Ezúttal a kilencéves diákok nyelvi képességeiről ajánlok egy kis olvasnivalót. Kutatócsoportunkból Nagy Katalin magyar kisiskolások érvelési technikáját vizsgálta egy olyan szituációs játékkal, amiben a gyerekeknek párban egy lakatlan szigetre kellett túlélőcsomagot összeállítaniuk, majd közös választásaikat és döntéseiket indokolniuk. Az ebből készült poszterét Jyväskyläben mutatta be.

Nagy Katalin: „Situation- and partner accomodation in Hungarian stundents’ reasoning” – tudományos poszter. (Kiállították a „CILC II — Institutions, Interactivity, Individuals 2nd International Conference on Interactivity, Language and Cognition” című konferencián. Jyväskylä. 2014. 09. 11–12.)

A poszter és szerzője (Fotó: Nagy Katalin)

„This pilot study investigates how two Hungarian 9 year old boys from their opinions and argue for their choices when they are supposed to choose objects to be taken to a deserted island. The data suggested that socio-emotional relations between the students have strong influence on reasoning in pair-work situations. In fact, accomodation was observed in grammatical structure, content and bodily communication when the students explained the reasons for their choices in interview or pair-work situation.” (Nagy, Katalin)