|
Ajánló „A morfoszintaktikai szabályok és a pszicholingvisztika” – tudományos szakcikk. (In: Benő Attila–Fazakas Emese–Kádár Edit szerk.: „…hogy legyen a víznek lefolyása…” Köszöntő kötet Szilágyi N. Sándor tiszteletére. Erdélyi Múzeum-Egyesület: Kolozsvár. 2013. 151–169.) A következő blogbejegyzésig egy tanulmányt ajánlok olvasásra, amiben a nyelvelsajátításról is szó esik.
„…hogy legyen a víznek lefolyása…” (Borítóterv: Hochbauer Mária) Napjaink nyelvészeti munkáiban az alak- és mondattan kapcsán többnyire szabályos és rendhagyó formákról szólnak, azaz alapvetően olyan morfoszintaxissal számolnak, amelyik analitikus elemekkel és kategorikus szabályokkal dolgozik. Írásomban ezen elképzelések tarthatatlanságára kívánok rámutatni, majd egy a nyelvelsajátítási és a későbbi nyelvi szocializációs folyamatokkal immár harmonizáló koncepciót felvázolni. Pszicholingvisztikai kísérletek alapján amellett érvelek, hogy a grammatika nem ex nihilo tűnik fel, hanem graduálisan alakul: a nyelvelsajátítás kezdeti szakaszában megképződő hangszekvencia-prototípusok kapcsolódási láncaira „rárakódva” (azok szerves folytatásaként) formálódik, majd ennek megfelelően működik. Ebből adódóan valamiféle komplex(ebb) hangsorminta-analógiákon alapuló nyelvtannal kell számolnunk, ami vesz ugyan fel több-kevesebb analitikus tulajdonságot, de ezzel együtt is megőrzi szerveződésének eredeti, holisztikus-fonotaktikai arculatát. |
2013.09.01. 16:24
24 komment
Címkék: szabály grammatika analógia szintaxis morfológia nyelvelsajátítás pszicholingvisztika morfoszintaxis S-görbe
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://babanyelv.blog.hu/api/trackback/id/tr455487407
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Mária Ivancsó 2013.10.26. 17:35:29
"több gyermeknyelvi teszt is rámutatott: a nyelvtani teljesítmény soha nem jár a szótanulás fejlettségi szintje előtt. A grammatikai tudás szorosan és nemlineárisan követi a szókincs méretét, miután ez utóbbi elér egy kritikus értéket, minőségi változás következik be a nyelvtanban." - Azt gondolom, ezt az ismeretet sem ártana beépíteni a mai magyar, főként grammatikaközpontú idegennyelv-tanításba. Értem, hogy különbség van az anyanyelv-elsajátítás és az idegennyelv-tanulás között, de szerintem érdemes lenne ez utóbbi modelljét az előbbihez közelíteni.
Mária Ivancsó 2013.10.26. 18:02:31
A tanulmányban főként angol gyermeknyelvi kutatások hivatkozása szerepel. Hasonló, de magyar kutatásokról, illetve adatokról lehet tudni?
szilvási 2013.11.01. 14:00:03
A tanulmányban bemutatott "hangsormintanyelvtan" méltó vetélytársa lehet a grammatikus nyelvelméleti, nyelvtan tanulási irányzatoknak épp abból az apropóból, amit Szilágyi N. Sándortól idéz a dolgozat, mely szerint "a toldalékos alakokat sem úgy hozzák létre [a beszélők], „ahogyan azt mi, nyelvészek képzeljük (»végy egy szótövet, kapcsold a végéhez a toldalékot, és alkalmazd az esedékes fonológiai szabályokat«), hanem valahogy úgy, hogy: »Most úgy mondom: házba, mert ilyenkor, mikor arról van szó, hogy valamibe, valahogy így szokott hangzani máskor is [ennek a szónak és a hozzá hasonló alakoknak] a vége«”" (158. old.)
Viszont ez a fajta nyelvészeti koncepció jelentheti azt is, hogy a szórészekre bontó nyelvszemlélet helyett a szavakat a toldalékolt változatukban is mint egy egész, egységes szószerkezetet kell elképzelnünk, melyet ez alapján felesleges egységekre szabdalni?
Viszont ez a fajta nyelvészeti koncepció jelentheti azt is, hogy a szórészekre bontó nyelvszemlélet helyett a szavakat a toldalékolt változatukban is mint egy egész, egységes szószerkezetet kell elképzelnünk, melyet ez alapján felesleges egységekre szabdalni?
ponges 2013.11.16. 09:57:57
"A kognitív tudományok területén végzett számos vizsgálatból tudjuk, hogy az emberi percepció prototípuselvű, azaz diszkrét és analitikus kategóriák helyett analóg és holisztikus(abb) mintákon alapul." Ez felveti bennem a kérdést akkor, hogy a prototípus elmélet csak a látás alapján szerzett tapasztalataink segítségével alkalmazható, vagy a magzat, esetleg a vakon született gyerekek is képesek-e pusztán a hallott ingerekből tipikus elemeket kategorizálni? Az ő esetükben működhet a prototípus elmélet?
Fehér Kriszti 2013.11.16. 21:46:55
@Mária Ivancsó: Azért az idegennyelv-oktatás gyakorlatában ennek némileg másképp kell lennie. A kommunikáció-központú oktatás a hangsúlyos kell hogy legyen, de ha nincs mód nyelvterületen, természetes közegében tanulni az adott nyelvet, akkor a nyelvtanulást meggyorsítja egy-két, az esetek nagy részében használható grammatikai "szabály" megtanulása (még akkor is, ha egyébként a természetes nyelvekben "szabályok"-ról nem, csak "minták"-ról beszélhetünk). Ezeket megtanulva akár olyan mondatokon is elvégezhetünk nyelvtani transzformációkat például egy vizsgatesztben, hogy az adott mondat szavait ismernénk. Vagyis nem egészen, vagy nem egészen úgy fog állni az a tétel, hogy "a grammatikai tudás szorosan és nem lineárisan követi a szókincs méretét". Az, hogy e tekintetben pontosan mi lesz a helyzet, a tanulási lehetőségektől, módszerektől erősen fog függeni.
Fehér Kriszti 2013.11.16. 21:48:33
@szilvási: Ha végigolvasod a tanulmányt, minden kérdésedre választ kapsz, hiszen a cikk témája éppen ez.
Fehér Kriszti 2013.11.16. 21:51:32
@ponges: Az idézett mondat eleve a nyelvi percepcióra vonatkozik, a látás a tanulmányban szóba sem kerül. Nem értem a kérdésed, nem értem, miért ne működhetne a nyelvi ingerek percepciója prototípuselven a magzatok, illetve a látássérültek esetében. Nem látok semmiféle összefüggést.
Szandi1990 2013.11.19. 19:14:56
Felmerült bennem a kérdés, hogy ha a hétköznapi nyelvtudásunk "inkább egy strukturális prototípusokból szerveződő grammatikára, mintsem szigorú analitikus nyelvtani műveletekre utal" (161. o.), mennyiben lehetne az általános és középiskolai nyelvtanoktatást valamilyen szinten ehhez igazítani, s kissé gyakorlatiasabb kérdésekre fektetni a hangsúlyt. Vagy mindaddig nincs esély a nyelvtan tanítás reformjára, amíg a klasszikus nyelvészeti leírások "valami-féle idea jellegű, konstans nyelvi egységek és grammatikai műveletek megragadására törekszenek"?
Szandi1990 2013.11.19. 19:15:01
@szilvási: a feltett kérdésre a szöveg bár több helyen is szolgál magyarázatokkal, az egyik legérdekesebb szerintem, hogy a gyerekek bár az ismert szavak többesszámú alakjait tudatosan, és helyesen használják, az ebből levont szabályt azonban 4 éves korig nem tudják ismeretlen szavakra alkalmazni, így ebből következik, hogy ők még valóban, az általuk használt toldalékolt szavakat egységként, mint szószerkezetet használják, nem pedig úgy, hogy veszik a szótövet és ellátják egy toldalékkal. (erre példa a szövegben említett ismert: ablak-ablakok esete, és az ismeretlen wug ismeretlen szó példája)
szilvási 2013.11.19. 19:15:20
@Fehér Kriszti: Végigolvastam, igen, viszont az a kérdés is felmerülhet, hogy ez a fajta "hangsormintanyelvtan" melyik nyelvtudományi irányzatba integrálható? Vagy van-e értelme bárhova integrálni, hiszen ez esetben meglátásom szerint nem működik az analógia és a mintakövetés elve, legalábbis a formális, strukturális elméletek alapján.
szilvási 2013.11.25. 14:18:00
@Szandi1990: Igen, igen, belátom, nem volt elég alapos az első olvasatom :)
Rita Gellért 2013.11.25. 15:41:37
@szilvási: A kurrens grammatikaelméletekbe nem igazán illeszthető be, hiszen mint ahogy te is írod, itt az analógia és mintakövetés elve nem működik, márpedig a történeti összehasonlító nyelvészet, az újgrammatizmus,a strukturalizmus és a formális nyelvészet is használja a szabály-analógia elvet (még ha a formális nyelvészet szabálynak is álcázza a kivételeket).
ponges 2013.11.26. 16:39:12
Többször is olvastam már arról, hogy megvannak a nyelvelsajátítás különféle szakaszai, tudjuk azt, hogy milyen idős kortól kezdve mit kezdenek el a babák megtanulni. Engem kifejezetten a speciális esetek érdekelnének, amikor ezek a nyelvelsajátítási szakaszok nagyon kitolódnak. A saját esetem erre tökéletes példa, mert ahogy a szüleim mesélték én három éves koromig egyáltalán nem beszéltem, sőt még járni se tudtam, pedig elméletileg teljesen egészséges kisbaba voltam, de utána viszont minden gond nélkül elkezdtem én is a nyelvelsajátítás folyamatát és persze járni is hamar megtanultam. Ennek a "késésnek" vajon mi lehetett az oka?
audrey1201 2013.11.29. 01:24:39
@Fehér Kriszti: Az adott válasz egy pontjához lazán kapcsolódva kérdezem, a természetes nyelvi környezetről jutott eszembe a nagy "Cartoon Network" mítosz, miszerint a kislány sokat nézte a cartoon networköt, ami akkoriban még angol volt és kizárólag ez alapján megtanult angolul. Felérhet egy ilyen dolog a természetes nyelvi közeggel? Illetve valóban jelentős hatása lehet-e ennek nyelvtanulás szempontjából vagy csal áltatjuk magunkat azzal, hogy "angolul nézem meg a kedvenc sorozatom következő részét, mert akkor tanulok is egyben" és hasznosabb lenne leülni a szótárfüzet mellé?
Rita Gellért 2013.11.29. 11:34:07
@audrey1201: Nyelvtanulás szempontjából biztos hasznos mondjuk eredeti nyelven nézni sorozatokat, hiszen ez segíthet a hangsúlyozásban, a helyes kiejtésben, esetleg különböző szófordulatok megjegyzésében,de ugyanilyen fontos lehet különböző cikkek, blogok olvasása az adott nyelven:nyilván meg kell találni a legideálisabb módszert, amivel a nyelvtanuló nem kényszerként éli meg a tanulást. Én például nagyon sok zenét hallgattam és a dalszövegeket fordítottam magyarra:ezt kifejezetten élveztem és sok szót is tanultam vele.
Cservenyák Dia 2013.11.30. 09:24:39
@audrey1201: Erről jutott eszembe, hogy korábban hallottam azt az esetet, hogy talán afrikai országba angol nyelvű számítógépet helyeztek kisebb korú gyerekeknek, akiket nem tanítottak angolra, azonban pár hét alatt a számítógépen lévő angol szavakat elsajátították. Valaki hallott erről? Erősítsetek meg, kíváncsi lennék az egész cikkre, pontos adatokra, ha esetleg valakinek megvan.
Cservenyák Dia 2013.11.30. 09:24:41
@Rita Gellért: Érdekes, hogy én is zene alapján jobban tanulok idegen nyelvű szavakat, ebben biztosan szerepet játszik az is, hogy a zene dallamossága miatt könnyebben megjegyezhetőek az új szavak is.
Cservenyák Dia 2013.11.30. 09:24:42
@ponges: Két cikket találtam a beszéd késésére vonatkozóan, belinkelem mindkettőt, mivel nem ismerem a pontos háttereit a babakorodnak nem tudok kiemelni belőle hasznos elemeket, de hátha te találsz benne rád vonatkoztatható részt. www.beszed.hu/miert_nem_beszel_a_megkesett_beszedfejlodesrol
www.zengohang.hu/content/megkesett-beszedfejlodes
www.zengohang.hu/content/megkesett-beszedfejlodes
Rita Gellért 2013.11.30. 15:35:35
@ponges: én is találtam ezzel kapcsolatban egy cikket (www.beszed.hu/megkesett_es_akadalyozott_beszedfejlodes_diszfazia): itt azt írja, hogy általános motoros ügyetlenség is okozhat ilyen problémákat, mivel a beszéd rendkívül finoman összerendezett mozgásokat igényel. Lehet, hogy a te esetedben is erről volt szó, hisz írtad, hogy 3 éves korodig járni sem tudtál.
Kiss Klaudia Enikő 2013.11.30. 22:45:02
Lehetséges lenne hogy valaki csupán zene és filmek alapján tanuljon meg egy nyelvet?
audrey1201 2013.12.01. 10:59:42
@Cservenyák Dia: Ez amúgy már kevésbé hangzik városi legendának, mint a cartoon network-ös, mert itt azért egy interakcióról van szó, amiben kapnak visszajelzést arról, hogy jól értik e a dolgokat. Egyébként hihetetlenek a kis lurkók, egy ismerősöm mélyinterjúkat készített kicsikkel, akik még nem tudnak olvasni és mesélte, hogy nagyon durva, de megjegyzik a számítógépen, hogy mire hogy kell kattintaniuk, hogy mondjuk előhívják a kedvenc meséjüket. Még akkor is meg tudják ezt tenni, ha bonyolultabb kombinációkról van szó. Ez is lehet például egyfajta számítógépes nyelv elsajátítás, főleg a sok ikonolvasással. MEg hát ugye persze ezért van az, hogy a fiatalok könnyebben kezelik a gépeket, ők nem tanulják, hanem alkalmazzák a gépek szabályrendszerét.
Kiss Klaudia Enikő 2013.12.02. 14:53:04
@audrey1201: Igen ezt én is tapasztaltam, unokahúgom már kb 4 éves kora óta önállóan és egyedül használja a gépet, és meg tudja keresni rajta kedvenc meséit a youtubeon, vagy néhány játékot amit tud kezelni. Bámulatos, hogy mindezt olvasás és írás tanulása nélkül el tudta sajátítani.
Levelekiné Magyar Orsolya 2014.01.14. 15:02:09
Én is 3 éves korom után szólaltam meg először. Minden más készségem a kortársaimmal azonos szinten volt, viszont beszélni nem beszéltem, egyetlen szót mondogattam, azt is a tesóm tanította.Elmondások alapján mindent értettem, csak nem válaszoltam semmire. Orvos is látott, de nem talált semmi rendellenességet. Később azonban behoztam a lemaradást. De hogy ez miért történt, mai napig nem tudni.
Bátori István 2014.01.14. 18:03:59
A bemutatott kísérletek a nyelvelsajátítást illetően nagyon meggyőzőek (szótanulás és grammatikai tudás sorrendjének szempontjából) és egyértelműen cáfolják valamiféle "velünk született grammatika" létezését. Ha jól értelmezem, a későbbiekben azonban (amikor már kialakult grammatikával számolhatunk) meglehetősen nagy problémát okoz az analitikus, illetve a "hangsorminta nyelvtan" közötti választás szempontjából az, hogy a kísérletek résztvevői rendelkeznek már bizonyos metanyelvi tudással is (pl. írni-olvasni tudnak), illetve a kísérletek metodológiájának megalkotása is komoly nehézséget jelent. Az jutott eszembe, voltak-e már olyan próbálkozások, amelyek során ezen, vagy ehhez hasonló kísérleteket esetleg analfabétákkal végeztek el? Hiszen nyilvánvaló, hogy ott ezek a metanyelvi ismeretek nem befolyásolnák a kísérlet eredményét, illetve jóval kisebb mértékben.