|
Ajánló „Analógia és hálózatmodell” – tudományos szakcikk. (In: Kádár Edit–Szilágyi N. Sándor szerk.: Analógia és modern nyelvleírás. Erdélyi Múzeum-Egyesület: Kolozsvár. 2013. 66–87.) Ezúttal egy olyan dolgozatot ajánlok, ami látszólag nem kapcsolódik a nyelvelsajátításhoz, valójában azonban ez a nyelvi változások modellezésével foglalkozó írás számos szállal kötődik a blog témájához. A babák és gyerekek anyanyelvi megismerési folyamatai ugyanis éppúgy nyelvi változások, mint amit a közösségi nyelv esetében tapasztalunk. Ha pedig ez így van, könnyen meglehet, hogy végül egy ilyen analógiás hálózatmodellhez jutunk el akkor is, amikor a nyelvelsajátítást tanulmányozzuk.
Az analógia a nyelvtudományban a nyelvi mechanizmusok magyarázata kapcsán jelen van ugyan, de korlátozottan. Tudjuk, hogy ezt az elvet a klasszikus chomskyánus nyelvészet módszertani „tiltólistára” helyezte, és más irányzatoknál is többnyire csak a szabályos változások mellett, a rendhagyónak tartott esetekre vonatkoztatva tűnik fel. Mindazonáltal ezekben a pusztán a szabályokra vagy a szabály–analógia kettősre építő nyelvészeti elképzelésekben a nyelvi változások mozgatórugói valójában feltáratlanok maradnak: a szokásos elemzési keretben annak a kérdése, hogy miért és hogyan lesz egy szabályból kivétel, vagy éppen fordítva, nem válaszolható meg. Írásomban egy olyan hálózatmodell ötletét kívánom felvetni, amely a nyelvi változások leírásából nemhogy nem mellőzi az analógiát, de valamennyi folyamat hátterébe ezt a mechanizmust helyezi. Az abszolutizált szabályok és taxonomikus kivételek helyett ebben a relatív, analógiaelvű rendszerben a nyelvi változások mögött mértékkel rendelkező (azaz: erősebb-gyengébb) minták állnak. Ezek immár képesek a nyelvi dinamizmus háttértényezőinek megragadására, és nem utolsósorban illeszkednek a nyelvi változások általános logisztikus függvényéhez, az ún. S-görbéhez is. |
2013.11.16. 13:13
19 komment
Címkék: szabály kivétel analógia Wittgenstein nyelvi változatosság nyelvi változás Chomsky S-görbe Humboldt rendhagyóság aprószabály újgrammatizmus strukturális nyelvészet formális nyelvészet Leskien Osthoff Brugmann Saussure hálózatmodell
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://babanyelv.blog.hu/api/trackback/id/tr955636761
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ponges 2013.11.26. 19:57:50
Az olvasott szövegben sokat olvashatunk a szabályokról és a különféle analógiákról. Ezzel kapcsolatban lenne egy személyes meglátásom, amiről már régóta elmélkedem. A szabályok azok, amik vagy működnek vagy nem (0 vagy 100%), az analógia viszont az, ami csak részben felel meg a szabálynak (1-99%). Számomra a kivételek mindig csak jó ürügynek tűntek arra, hogy a szabályt, aminek az lenne a lényege, hogy mindenre lehessen vonatkoztatni, így húzza ki a felelősség alól, hogy mást kelljen kitalálni helyette, olyat, ami valóban működne minden elemre. Ezért is nehéz számomra megérteni azt, hogy miért van szükség kivételekre, hogy miért nem lehet a nyelvet úgy alakítani, hogy az egyes dolgokra minden esetben általános érvényű szabályokat tudjunk hozni?
ponges 2013.11.26. 19:57:52
A másik észrevételem pedig egy picit a nyelvtanulással lenne kapcsolatos. Ugyebár én belátom azt, hogy a nyelvtani szabályok és analógiák bizony nagyon fontosak annak érdekében, hogy egy nyelvet képesek legyünk elsajátítani. Viszont vannak olyan nyelvek, amiknél nem tudom megérteni, hogy miért nem voltak képesek normális szabályokat megalkotni, a megértés szempontjából? Az egyik legismertebb ilyen példa a német névelők kérdése. Tudom, hogy ezek a különféle nemeket (hím, nőstény, semleges) jelölik, de azt nem tudom megérteni, hogy miért nem tudták mindenki számára érthető szabályokkal megfogalmazni azt, hogy az egyes elemeknek mikor milyen neme legyen? Miért van szükség ezekre a "csak mert így van" alakokra, amiket egyedül magolással lehet megtanulni, mikor a nyelv szabályokkal és analógiákkal sokkal könnyebben érthető lenne?
szilvási 2013.11.27. 16:12:47
Több rációt látok én is ebben a hálózat-elvű, analógián alapuló nyelvi rendszerben, valamint az írás alapos érveket hozott fel ez mellett. Viszont nem világos számomra, hogy ebben a paradigmában a történeti nyelvkutatás hogyan kivitelezhető? Vagy egyáltalán van-e szükség történeti nyelvkutatásra? Hiszen ha a nyelv kizárólag analógiák mentén alakul, akkor például a Horger-törvény hogyan válik magyarázhatóvá? Mert ugye a szabályok ebben a módszertani keretben elvesztik a relevanciájukat, mégis több szó esetében bekövetkezett ez a változás.
szilvási 2013.11.27. 16:12:55
@ponges: Szerintem ilyen nem létezik. A kivételekre nem szükség van, hanem elkerülhetetlenek egy nyelv területi és időbeli kiterjedtségét figyelembe véve. Még egy mesterséges nyelv esetében is (aminek már előre le van szögezve minden szabálya), ha hirtelen többen elkezdenék beszélni - az idő elteltével ez esetben is felbomlanának a szabályok az artikulációs és mentális reprezentáció egyéni, közösségi eltérései miatt.
Szandi1990 2013.11.29. 12:29:18
@ponges: Nagyjából kapcsolódnék @szilvási megjegyzéséhez. Eleve problémás a felvetés, miszerint "miért nem voltak képesek normális szabályokat megalkotni, a megértés szempontjából" vagy "Miért van szükség ezekre a "csak mert így van" alakokra, amiket egyedül magolással lehet megtanulni, mikor a nyelv szabályokkal és analógiákkal sokkal könnyebben érthető lenne?" Ezek a kérdések azért nem helytállóak, mert tartalmaznak egy olyan előfeltevést, mi alapján a nyelv úgy keletkezik, hogy valakik meghozzák a szabályokat, majd arra építenek egy nyelvet. A tanulmány épp arra hívja fel a figyelmet többek között, hogy az analógia azért nem hagyható figyelmen kívül, mert azok a szabályok, melyeket egyesek megpróbálnak ráerőszakolni az élőnyelvre, sohasem lehetnek kizárólagosak. Ez pedig azért van, mert soha nem fordult elő, hogy egyszer csak összeült az öregek tanácsa hogy önkényesen eldöntse, hogy mától mely főnevek kapnak der, die vagy das névelőt.
Mária Ivancsó 2013.11.29. 22:44:47
@ponges: "miért nem lehet a nyelvet úgy alakítani, hogy az egyes dolgokra minden esetben általános érvényű szabályokat tudjunk hozni?" - szerintem a legtöbb beszélő nincs annak tudatában, hogy azáltal, hogy kommunikál, alakítja a nyelvet. És az is elmondható, hogy a legtöbb ember nem azért beszél (és ezzel alakítja a nyelvet), hogy szabályokat hozzon létre.
Mária Ivancsó 2013.11.29. 22:44:48
@ponges: részlet a tanulmányból, Bárczi Géza gondolatmenete: „ma a szerető, adó-féle szavaknak az egyes 3. személyű birtokos személyragos alakja így hangzik: szeretője, adója, holott a hangfejlődési tendenciák értelmében ilyen alakokat várnánk: szereteje, adaja". És az is szerepel a cikkben, hogy ezek a formák élnek is bizonyos nyelvjárási területeken. Tehát úgy tűnik, hogy egyrészt kétséges a nyelvi adatok alapján a nyelv működésére vonatkozó szabályok elvonása, másrészt a beszélők nem foglalkoznak a szabályokkal.
Cservenyák Dia 2013.11.29. 23:31:16
"A hálózatmodell ezáltal nem pusztán bemutatja a változásokat, de valamelyest - a mértéküktől függően jobban vagy kevésbé - előre is jelzi azokat."
Melyek pontosan a grammatika gyenge pontjai? És például milyen változásokat jeleznek előre? Ez nem volt világos számomra.
Melyek pontosan a grammatika gyenge pontjai? És például milyen változásokat jeleznek előre? Ez nem volt világos számomra.
Cservenyák Dia 2013.11.29. 23:31:36
@ponges: Azért ez nem feltétlen igaz a németre. Vannak szabályok, amik alapján lehet alkalmazni a névelőket.hu.wikipedia.org/wiki/F%C5%91nevek_a_n%C3%A9met_nyelvben#A_f.C5.91nevek_nem.C3.A9nek_fontos_szab.C3.A1lyai
Igaz, elég sok, de szabályba rendezhetőek. (Igaz ismerek német anyanyelvűeket, akik maguk is sokat rontanak, és én sem ismerek minden német szót, hogy rá tudjam ezeket a szabályokat húzni minden szóra.)
Igaz, elég sok, de szabályba rendezhetőek. (Igaz ismerek német anyanyelvűeket, akik maguk is sokat rontanak, és én sem ismerek minden német szót, hogy rá tudjam ezeket a szabályokat húzni minden szóra.)
Cservenyák Dia 2013.11.29. 23:31:39
"Mind a közösségi nyelvi változásoknak, mind az egyén nyelvelsajátításának azt általános függvénye éppen az az S-görbe, amely a hálózatmodellekre jellemző."
A nyelvelsajátításnál tiszta, de az S-görbét hogyan értelmezhetjük a közösségi nyelvi változások példáján?
A nyelvelsajátításnál tiszta, de az S-görbét hogyan értelmezhetjük a közösségi nyelvi változások példáján?
Kiss Klaudia Enikő 2013.11.30. 09:24:26
Létezik e olyan nyelv, amelynek nincsenek szabályai, vagy nincs kidolgozott grammatikája?
Szandi1990 2013.11.30. 15:35:38
@Kiss Klaudia Enikő: Minden bizonnyal szabályok nélkül nem lehetne nyelvet létrehozni, még ha ez a "szabály" nem is a mi fogalmunknak megfelelő. Bizonyos szabályszerűségek ismétlődések nélkül teljesen kaotikus lenne a beszéd, és nem tudnánk egymást megérteni. Ehhez pedig még a szabályok leírására sincs szükség, elegendő ha a beszélők tudatában van jelen.
Rita Gellért 2013.11.30. 15:50:21
A tanulmányban is megemlített Kovács László cikke a hálózatkutatásról, melyben példákon keresztül mutatja be, hogyan használhatók fel a modern hálózatkutatás eredményei a szociolingvisztikai vizsgálatokban: www.c3.hu/~nyelvor/period/1351/135107.pdf
Rita Gellért 2013.11.30. 16:05:07
@Cservenyák Dia: érdekes, hogy Kovács László a cikkben azt írja, hogy jelenleg nincs olyan hálózati modell, amely a társadalmi hálózat felépítését kielégítően leírni, éppen ezért a szociolingvisztika és a hálózatkutatási eredmények összekapcsolása nem is olyan egyszerű.
Rita Gellért 2013.11.30. 16:10:39
@ponges: Szerintem már eleve problémás az a felvetésed, miszerint a nyelvet kellene úgy alakítani, hogy minden esetben általános érvényű szabályokat tudjunk hozni, valamint mikor azt sérelmezed, hogy miért nem voltak képesek egyes nyelvek esetében "normális" szabályokat alkotni. Egyetértek Szandival, hogy itt már maga a feltételezés - azaz, hogy valakik megalkotják önkényesen a szabályokat, amelyeket aztán a többi beszélőre rákényszerítenek - is téves.
Kiss Klaudia Enikő 2013.12.01. 11:00:06
Mi alapján fogad el egy közösség egy szabályt vagy tekinti a nyelvére elfogadottnak? Ehhez teljes egyetértésre van szükség egy bizonyos közegben? Mert nyilván ennek kicsi az esélye, mégis kell lenni egy rétegnek, amely hasonlóan gondolkozik.
audrey1201 2013.12.02. 09:27:21
Van egy következtetés, aminek nem teljesen értem az okát, biztosan benne van a szövegben, csak valahol elvesztettem egy lépést: A hálózat-modell skaláris függvényéről van szó benne - A hálozatmodell ezáltal nem pusztán bemutatja a változásokat, de valamelyest - a mértéküktől függően jobban vagy kevésbé -előre is jelzi azokat. Nem értem, hogyan jelzi előre a változást, ezt kifejtené valaki...
audrey1201 2013.12.02. 09:27:23
@Kiss Klaudia Enikő: Hát az egyik legnagyobb szervező erő úgy gondolom a kommunikáció hatékonyságának elve, tehát hogy megpróbálunk minél egyértelműbben, világosabban fogalmazni. Meg persze például ott van a gyorsaságra, rövidségre törekvés is.
Levelekiné Magyar Orsolya 2014.01.14. 18:04:03
A változáshoz kapcsolódóan: a manapság divatos "chat nyelv", azaz a becéző és rövidített formák mára már az élőbeszédben is megjelennek. Akkor ezeket egy szűk közösség elfogadja, majd később egyre nagyobb körben kezd elterjedni? És milyen hatásai lehetnek ennek 10, 20 vagy akár 50 év múlva?