A műsor bevezetőjében felfigyeltem egy érdekes dologra. A műsorvezető megemlítette azt, hogy milyen nyelven álmodunk. Ezzel kapcsolatban merült fel bennem egy kérdés, miszerint is, hogy a gyermek képes-e álmodni már az anyaméhen belül is? Ha ez lehetséges akkor vajon, hogyan élik meg azokat, vagy egyáltalán miket is láthatnak maguk előtt, anélkül, hogy bővebb tudásuk lenne a világról? Egyáltalán mikor beszélhetünk arról, hogy egy kisbaba nyelvet halhat az álmaiban? Tudom, hogy ez nem feltétlenül vág a témába, de nekem mégis felkeltette az érdeklődésemet.

A Cseresznyés László által felvázolt bevezető szövegben hallottam egy igen érdekes tényt. Azt mondta lehetséges lehet az, hogy a gyerek a kétnyelvűség tanulásában csak bizonyos szituációban hallja az egyik nyelvet, míg a másikkal állandóan érintkezik. Az én kérdésem ezzel kapcsolatban az, hogy a kisgyerek használhatja-e egyszerre mind a két nyelvet úgy, hogy keveri annak egyes szavait? Tegyük fel azt, hogy egy gyerek az állatok neveit ismeri magyarul, de valahogy a libát még nem hallotta az anyanyelvén csak angolul (goose). Lehetséges az, hogy amikor a gyerek sorolja az állatok neveit, mert lát egy képet amin sok állat van(kutya, cica, kacsa, goose), akkor ezt az anyanyelvétől eltérő mintázatú szót direkt alkalmazza, úgy ahogy a felnőttek tudatosan használnak idegen szót az anyanyelvi szavak helyett direkt idegen nyelvű szót alkalmaznak? Egyáltalán képes érzékelni azt, hogy ez a szó másabb, mint az általa általában használt nyelv szavai és lehet-e az, hogy a gyerek keverje a két nyelvet?

@ponges: www.paramedica.hu/200804/04_mukodunk1/index.htm: itt egy cikk, mely többek között arról is ír, hogy vajon álmodnak-e a magzatok.

Nagyon érdekes, hogy a kulturális különbségek mennyire befolyásolják a nyelvhasználatot,mint ahogy a beszélgetésben is elhangzott az irónia kapcsán: míg a magyarban a túlzott udvariaskodás lehet az irónia egyik eszköze, addig ezt a japán nyelvbe nem lehet átültetni.

@ponges: találtam még egy cikket azzal kapcsolatban, hogy álmodnak-e a magzatok (link: www.gyermekevek.hu/xs_terhesseg_szules/cikk/miert_ejjel_a_legelenkebb_a_magzat_). Itt arról írnak, hogy a magzat alvásának jelentős részét a gyors szemmozgásokkal járó úgynevezett REM fázisok teszik ki, melyeket a megszületés után majd álomképek is kísérnek. Peter Hepper, a belfasti Queen’ University magzati pszichológiával foglalkozó szakembere szerint az agyi fejlettségnek el kell jutnia egy bizonyos szintre, hogy megkezdődjön a gyermek- és később felnőttkorra jellemző alvási-ébrenléti periodicitás kialakulása. A magzat még nem „álmodik” olyan értelemben, ahogyan a gyerekek és felnőttek álmodnak – ennek az ideje csak ötéves kor körül érkezik el. Magának az alvásnak a funkciója azonban alapvetően már a magzati életben is ugyanaz: segít rendszerezni és feldolgozni az emlékképeket és tapasztalatokat.

@Rita Gellért: Engem is megragadott Cseresznyési példája az iróniával, és a humor különböző értelmezésével. Ami nagyon érdekes, hogy vajon mi történik a kétnyelvű gyerekekkel ezen a téren. Többször elhangzott, hogy a kulturális különbségek milyen gátat szabhatnak egy-egy szituáció átfordításának például egy vicc esetében, vagy az irónia alkalmazásakor. A kétnyelvű gyerekek nyilván mindkét kultúrából magukon viselik az adott közösségre jellemző jegyeket, viszont gondolom az egyik dominánsabban kell hogy jelen legyen, különben egy ilyen helyzetben (mint az interjúban elhangzott túlzott udvariasság mint irónia),egy japán-magyar gyerek hogyan reagál?

Vekerdy Tamás többször említi az úgynevezett "nyelvi fürdő" fogalmát. Pontosan mit jelent ez a fogalom?

A kétnyelvű gyerekek kapcsán: az interjú elején a bevezetőben volt, hogy vajon melyik nyelven gondolkodnak a kétnyelvű gyerek. Ez lenne a kérdésem is egyben, mert számomra ez nem derült ki.

@Szandi1990: Én úgy értelmeztem ezt a fogalmat, hogy "nyelvi fürdőt" az a gyerek tud venni, amelyik gyermekkorában olyan kétnyelvű képzést kap, mint a bedei óvoda kétnyelvűsége. A fürdőt pedig abból a nyelvből "veszi", amelyik az adott országban "vendégnyelv". Remélem érthetően fogalmaztam és jól értelmeztem a fogalmat.

Mi lehet az oka annak, hogy jobban figyel a román szóra 3 éves magyar gyerek (a bedei óvoda kapcsán hangzott el)? Újdonságként hatna rá ennyi ideig? Korábban volt arról szó ugye, hogy az újdonság jobban leköti a gyerekek, babák figyelmét, de ahogy elhangzott az interjúban, nekem úgy jött le, mintha már nem újdonság lenne számára.

@Rita Gellért: Ha már a nyelvi gondolkodásbeli különbségek is szóba jöttek, érdekes kérdéseket vethet ez fel a műfordítások szempontjából is, amely hát mégsem egy szigorú értelemben vett nyelvészeti diskurzustéma. Mégis érdekes felvetéseket tartogathat. Hiszen a mai műfordítási gyakorlat is elsősorban nyelvi kulturális szempontokat érvényesít tipikusan a kultúraspecifikus megnyilatkozások, közmondások, frázisok fordítása esetén. Ilyen tipikusan az új Ulysses-fordítás is, melynek egyik fordítója, Gula Marianna ki is emelte, hogy az eredeti szöveg jelentését úgy adhatták vissza a "legeredményesebben", ha az élő nyelvben is megtalálható magyar megfelelőjéhez viszonyítják az adott megnyilatkozást, és például nem szó szerint fordítják le.

@Cservenyák Dia: az is elhangzott, hogy a kétnyelvű gyermekek intelligenciája magasabb, mint kortársaiké. Szerintem ez azért lehet, mert mindig azon a nyelven "gondolkodnak", amelyiket éppen beszélik, ezáltal bonyolultabb, komplexebb még a szokásosnál is a beszéddel kapcsolatos agytevékenységük.

@Cservenyák Dia: Gondolom éppen azon a nyelven, amelyet a környezete használ. Másképp családi körben, másképp az iskolában, ha a későbbi példádnál maradunk, a román-magyar kétnyelvűség esetén.

A beszélgetésekben résztvevők a kétnyelvűség alatt két teljesen különböző nyelvet anyanyelvi szinten beszélő emberek leírására alkalmazták. Azonban nem tekinthetünk kétnyelvűként az olyan emberekre, akik egy nyelv két dialektusát beszélik? Nem is kifejezetten a magyar viszonylatokra gondolok.

Nagyon jót mulattam a többnyelvű takarítószemélyzeten. Nekem is volt hasonló tapasztalatom Svédországban: kisváros kisboltjában a svéd eladó, miután jeleztem, hogy nem tudok svédül, könnyedén angolra váltott.

hány nyelvet lenne képes megtanulni kiskorban az ember? Lehetséges hogy kétnyelvűtől több legyen valaki? Hány nyelvbe zavarodik bele akkor is, ha ezt korán kezdi el "tanulni", érzékelni?

@szilvási: Az elhangzik a beszélgetésben Fehér Krisztától, hogy a babák legalább is nem tesznek különbséget a dialektusok között, mert felismerik, hogy nincs olyan szituáció, amiben ezeknek az eltéréseknek jelentősége lenne. Tehát mivel az agynak nem kell másképp reagálni, gondolom ez nem vonz be olyan komplex következményeket, mint a kétnyelvűség.

@Mária Ivancsó: Az semmi, Hollandiában ugyanezt a kikerülést próbáltam alkalmazni egy kéregető ellen, aki ugyancsak könnyedén angolra váltott.... :)

Ha a kétnyelvű gyerek nem használja a későbbiekben mindkét nyelvet aktívan, mennyi időbe telik, míg az egyiket elfelejti? El tudja e ténylegesen felejteni?

Mutat-e minőségi különbséget a második nyelv kapcsán a természetes elsajátítás és az iskolai keretek között zajló tanulás? Egy tizenéves korban, előzmény nélkül megkezdett nyelvtanulás lehet olyan sikeres, mint a kétnyelvű környezetben felnőtt egyén tudása? Vagy mindez csak motiváció kérdése?