Ajánló

Kovács Emese: „Rapből a nyelvről, nyelvből az emberről”. − tudományos előadás. (Elhangzott: A DE Magyar Nyelvtudományi Tanszékének tehetségnapján. Debrecen. 2014. április 17.)

A nyelvtan- és irodalomórák sok kisdiáknak unalmasnak és száraznak tűnnek. Az iskolapadban ülő gyerekek nemegyszer sikertelennek is érzik magukat: a tanáraik folyton javítgatják a beszédüket, miközben különféle „nyelvhelyességi hibákat” emlegetnek. – Kovács Emese ezen a helyzeten kíván változtatni. Most az ő előadását ajánlom.

rap.jpg
Rapszövegek az iskolapadban? (Fotó: Kovács Emese)

„A tantervi anyagot vizsgálva azt figyelhetjük meg, hogy a nyelvről való ismeretátadás főként a sztenderden alapul, emellett helyesírás-orientált, és a beszélt nyelvhez kapcsolódó ismeretek csak kis mértékben tűnnek fel. Ez nyelvi bizonytalansághoz, adott esetben pedig nyelvi diszkriminációhoz vezet. A jelek szerint az iskolába érkezve a sztenderdet beszélő gyerekek eleve előnyt élveznek a valamely nyelvjárást beszélő társaikkal szemben, hiszen utóbbiaknak nemcsak a tananyagot kell elsajátítaniuk, hanem még az azt közvetítő nyelvváltozatot is.

Kutatásom célja az volt, hogy megmutassam a nyelv azon tulajdonságait, amelyekkel többek között változtatni lehet az oktatásra jellemző konzervatív nyelvszemléleten, a nyelvtan- és irodalomórákon részt vevő gyerekekben pedig fel lehet kelteni a nyelv(ek) iránti érdeklődést.

Munkám során az iskolában jelen lévő irodalmi alkotásokat és az iskolapadokból száműzött rapszövegeket hasonlítottam össze. Elsőre furcsának tűnhet a párosítás, de abból indultam ki, hogy a rapszövegek nyelvezetüket tekintve általában szlengre épülnek, így a nyelvi hanyagság képzetét keltik a magas művészi értékkel szemben, míg az iskolában bemutatott szövegek, egyfajta nyelvi mérceként, távolságtartó magatartást válhatnak ki az emberekből. Vagyis mind a két szövegfajta kelthet némi idegenkedést. Ezért arra törekedtem, hogy rávilágítsak, a rapszövegek hasonló nyelvi tulajdonságokat mutatnak, mint a kanonikus irodalmi szövegek.

Úgy gondolom, a tanórákon eredményes lehet a kétféle szövegfajtában megjelenő nyelvi változatosságra építve egy olyan kommunikatív kompetencia kialakítása a diákokban, mely a különböző szituációknak, élethelyzeteknek megfelelő nyelvváltozat használatán és nem a sztenderd kizárólagosságán alapul.” (Kovács Emese)

Kovács Emeséről munkája kapcsán portréfilm is készült, vizsgálatainak általánosabb eredményeiről pedig egy korábbi tanulmánya is beszámol. Kutatását Lapis Józseffel közösen segítettük.

Szerző: Fehér Kriszti  2014.04.20. 01:49 Szólj hozzá!

Címkék: oktatás iskola diákok sztenderd nyelvjárás rapszövegek irodalomoktatás nyelvi diszkrimináció irodalomóra nyelvtanóra nyelvtanoktatás nyelvi bizonytalanság irodalmi szövegek

A bejegyzés trackback címe:

https://babanyelv.blog.hu/api/trackback/id/tr426110805

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.