Ajánló

„Innátizmus? – egy pszicholingvisztikai kérdés és a szociolingvisztika elmélete-módszertana” – tudományos szakcikk. (In: Kontra Miklós–Németh Miklós–Sinkovics Balázs szerk.: Elmélet és empíria a szociolingvisztikában. Válogatás a 17. Élőnyelvi Konferencia — Szeged, 2012. augusztus 30.–szeptember 1. — előadásaiból. Gondolat Kiadó: Budapest. 2013. 137–162.)

Most egy olyan dolgozatot ajánlok, ami a nyelvi képesség eredetének problémáját taglalja.

kontra.jpg

Elmélet és empíria a szociolingvisztikában (Borítófotó: Szentgyörgyi Anna)

A tanulmányban rendhagyó módon a pszicholingvisztikából ismert innátizmusprobléma szociolingvisztikai felülvizsgálatára teszek kísérletet. Azon túl, hogy a komplexebb közelítésmód révén a nyelvelsajátításnak ez a sarkalatos kérdése is új megvilágításba helyeződhet, mindenekelőtt arra igyekszem majd rámutatni: a nyelv adekvát modellezése a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika elméletének-módszertanának — mindeddig hiányzó — összehangolását kívánja meg.

Miután az egyének nyelvei csakis a szociális nyelvhálózatba szervesen beágyazódva (annak elidegeníthetetlen részeként) tudnak kapcsolatba lépni és hatni egymásra, nyilvánvaló, hogy a társas, illetve a kognitív szinten értelmezett nyelvi rendszerek egybeszövődnek, és azonos elvek mentén strukturálódnak. A szociolingvisztikának és a pszicholingvisztikának a nyelv szerveződéséről alkotott felfogása ugyanakkor mégsem ezt tükrözi. Míg Chomsky nyelvészetéhez a szociolingvisztika képviselői többnyire kritikailag viszonyulnak, a pszicholingvisztikában ennek kapcsán bíráló és támogató vélemények egyaránt szép számban előfordulnak.

A nyelvi képesség eredetére irányuló csecsemőkísérletek szociolingvisztikai átértékelése arra ad lehetőséget, hogy az innátizmus tanának problematikus voltát a chomskyánus nyelvészet más tételeivel összefüggésében kezeljük, ezáltal pedig egy olyan egységes elméletet és módszertant vázoljunk fel, amely koherens szemléleti keretként szolgálhat mind a szociolingvisztika, mind a pszicholingvisztika számára.

Szerző: Fehér Kriszti  2013.10.10. 18:19 23 komment

Címkék: tabula rasa kétnyelvűség magzatok újszülöttek EEG beszélő cumi Chomsky innátizmus NIRS kreol nyelvek Labov Bickerton univerzális grammatika LAD Humboldt Vigotszkij epigenezis nyelvi attitűd társas-kognitív nyelvészet

A bejegyzés trackback címe:

https://babanyelv.blog.hu/api/trackback/id/tr755562253

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mária Ivancsó 2013.10.26. 17:00:36

"Az újszülötteknek ez a teljesítménye nemcsak lenyűgöző, de a kutatókat még zavarba is ejti: nem igazán illeszkedik az innátizmus tétele mentén megfogalmazott kérdésfelvetéshez." - Remélhetőleg e felismerés mentén egyre több kutató gondolkozik majd el azon, hogy tudományos szempontból értékesebb az elméletet az adatokhoz igazítani, és nem megfordítva.

Mária Ivancsó 2013.10.26. 17:00:56

"A biológiailag programozott nyelvtudásnak nyelvfajtától és nyelvi jegytől is egyaránt függetlennek és preferenciasemlegesnek, vagyis minden tekintetben univerzális érvényűnek kellene lennie." - Ez alapján a beszélő cumis kísérletek csak azt tudnák kimutatni, hogy a babák figyelmét nyelvtől függetlenül bármilyen nyelvi inger fölkelti-e vagy sem?

Rita Gellért 2013.10.31. 17:50:47

Mi az oka annak, hogy az elektroencefalográfot újszülötteknél csak szórványosan alkalmazzák? Ez csak azzal áll összefüggésben, hogy körülményesebb és költségesebb eljárás, mint a „beszélő cumis” kísérlet?

Fehér Kriszti 2013.11.16. 23:50:13

@Mária Ivancsó: Ha a nyelvtudás univerzális lenne, akkor a "beszélő cumi" tesztekben a más-más anyanyelvű szülők babái egyformán kellene hogy viselkedjenek bármely két nyelv bemutatása esetén, és preferenciát sem okvetlenül kellene mutatniuk az anyanyelvük iránt.

Fehér Kriszti 2013.11.16. 23:59:59

@Rita Gellért: Ennek több oka van. Egyrészt ebben az életkorban az újdonságmarkerekre alapozó neurális mérések értékei (a NIRS-sel végzetteké is) igen széles skálán interpretálhatók, azaz nem egyértelműek. Perdöntő erejük nem lehet, legfeljebb a kognitív tesztek eredményeit erősíthetik vagy gyengíthetik meg – ahogyan erről a cikkben is szó esik. Másrészt az EEG-sapka szórványos használatának vannak eszközhasználati okai is. Egy újszülött fejére helyezve ezt – a nagyon kis fejméret miatt – eleve csak nagyon kevés elektróda érintkezik a fejfelülettel, ez megintcsak a mérés pontosságát csorbítja. Nem lehet és nem is szabad az újszülöttet mozgásmentessé tenni, így pedig a mérési eredményben benne lesznek a mozgásos reakciók is. Stb.

szilvási 2013.11.17. 14:37:05

"Derek Bickerton a kreol nyelvek genezisére vonatkozó elméletének szociolingvisztikai fogadtatásából: az ún. bioprogram-hipotézis [...] megítélése általában bizonytalan, de nem egyértelműen elutasító..." - Lehet túl széles asszociáció, de nem lehetséges, hogy ez a fajta "bioprogam-hipotézis", illetve a formalista nyelvkoncepcióban megformálódó innátizmus valamilyen szinten rokonságot mutathat Carl Jung pszichoanalízisének egyes pontjaival? Gondolok itt az archetípus-elméletre, vagy a kollektív tudattalanra.

Fehér Kriszti 2013.11.17. 21:43:56

@szilvási: Igen, nagyon távoli az asszociáció. Én semmilyen összefüggést nem találok a kettő között.

szilvási 2013.11.18. 18:01:23

@Fehér Kriszti: Nem is állítom, hogy bármi összefüggés lenne a kettő között, pusztán arra gondoltam, hogy Jung teóriája szerint az egyes viselkedésformák, magatartástípusok több évezredes örökségekként jelennek meg az emberben, és hogy mennyiben lehet az, hogy a Chomsky-féle innátizmus, a velünk született nyelvi képességek is felfoghatók-e ilyen több évezredes kvázi örökségnek, de ez természetesen csak a formalizmus asztalára tartozik, és tényleg nagyon távoli asszociáció, csupán valamiért eszembe jutott.

Viszont a tanulmány olvasása kapcsán felmerült bennem a kérdés, hogy ha egyes szociolingvisták nem cáfolják, nem támadják meg tételesen az innátizmust, és adott esetben még megpróbálják beépíteni az elméleteikbe, például Derek Bickerton téziseiben ez a fajta "bioprogram-hipotézis" - hogyan teremthető meg a koherencia a velünk született nyelvi képességek és a szociolingvisztika elméleti felvetései között? (Ez nem derül ki számomra teljes mértékben a tanulmányból.)

ponges 2013.11.18. 20:03:33

"Az anya teste a magzatvízzel egy speciális szűrő, ami nem egyformán engedi át a hangsorok minden akusztikai tulajdonságát: az alacsonyabb frekvenciákból többet, a magasabbakból kevesebbet." Azt tudjuk, hogy a felnőtt ember milyen hallástartományban (20-20000 Hz) érzékeli a hangokat, de vajon azt lehet pontosan tudni, hogy mi az a hallástartomány, amit a kisgyerek az anyja hasában, a magzatvízben még képes meghallani?

Rita Gellért 2013.11.20. 18:09:46

@szilvási: szerintem a tanulmány erre a kérdésre választ ad: "Ennek a hátterében leginkább a diszciplínának az a szokásos értelmezése állhat, ami a szociolingvisztikát a nyelvtudomány egy tematikus területeként, a közösségi nyelv és – kicsit leegyszerűsítve – a szociológiai mutatók összefüggését vizsgáló ágaként határozza meg. Ebből
a nézőpontból pedig a kognitív nyelvi képesség eredete egyrészt irreleváns, másrészt nem is magától értetődő, hogy az innátizmus tétele ehhez egyáltalán viszonyul-e valahogy, és ha igen, akkor illeszkedik hozzá, vagy éppen ellentétben áll vele."

ponges 2013.11.22. 11:14:22

A tanulmányban lehetett arról olvasni, hogy a babák hasonlóképpen hallanak, mint amikor az ember a víz alá merül és úgy próbálja meg hallgatni a beszédet. Ez a példa vajon mennyire szemlélteti jól azt, hogy a kisbaba mennyit is ért meg a körülötte lévő hangokból? Lehet tudni azt, hogy ő azért jobban vagy esetleg rosszabbul hall a méhen, mint mi a vízben? Van rá esély, hogy már a méhen belül képes lesz bizonyos hangsorokat felismerni, sőt megszeretni, és ha igen akkor képesek vagyunk-e ezt a születés előtt megállapítani azért, hogy aztán a számára kellemes hangsorokkal kényeztessük az anya pocakján belül is?

Rita Gellért 2013.11.25. 15:18:17

@ponges: talán már valamelyik cikkben elhangzott ezzel kapcsolatban, hogy a babák a méhben hallják a ritmust, a nyomatékokat és a hanglejtést, de azt, hogy konkrétan mi hangzik el, nem igazán. Mivel azonban ezeket a sajátosságokat már érzékelik, ezért lesz meghatározó szerepe a zenehallgatásnak, éneklésnek, mondókázásnak. Például a hangszeres zenére történő ritmikus mozgás és tánc, vagy a zenés szertartással egybekötött anya-magzat gondozás Kínában ma is terápiás- és fejlesztőeszköz a magzati stimulációs technikák között.

audrey1201 2013.11.29. 01:24:52

@ponges: egyébként meddig fejlődik a hallásunk és van egy bizonyos pont és öregkorban szabályszerűen mindenkinek romlik a hallása vagy ezt pusztán az intenzívebb külső hatások alakítják így? Jó, ez picit teoretikus, de mondjuk egy hang szempontjából steril szobában is elkezdene romlani egy idő után a fülünk?

Szandi1990 2013.11.29. 12:15:18

@ponges: @Rita Gellért: Egyetértek Ritával, ahogy azt már a korábbiakban olvashattuk a baba már magzati korban felismer dallami sajátosságokat, s valóban sok olyan terápia, foglalkozás létezik, mely anya-magzat között próbálja a kapcsolatot erősíteni. Sokan írnak a hangos olvasás jótékony hatásáról, azonban itt sem arról van szó, hogy a baba már ekkor egyes szövegeket (mondjuk meséket) jobban kedvel, mintha mondjuk politikai újságcikket olvasnának neki. A lényeg a dallamos, hangsúlyos olvasásban rejlik. Így például megalapozatlannak tartom azokat a törekvéseket, (főleg Kínában), miszerint egyesek kifejezetten a magzat számára felolvasásra szánt könyveket írnak. Véleményem szerint ha az édesanya bármilyen verset, mondókát, mesét hangosan olvas, énekel a magzatnak, egyaránt jó hatást tud vele elérni.

Kiss Klaudia Enikő 2013.11.30. 09:24:23

Ezek szerint bármilyen jellegű szöveggel fel lehet kelteni a babák figyelmét, ha dallamos hangsúllyal adjuk elő?

Cservenyák Dia 2013.11.30. 09:24:43

"A szociolingvisztika és a pszicholingvisztika elméletének-módszertanának — mindeddig hiányzó — összehangolását kívánja meg."
Szerintem ez az új megközelítés rendkívül hasznos és új, releváns eredményeket hozhat, hiszen a szociolingvisztika társas voltának kapcsolása az elmebeli folyamatokhoz elengedhetetlen, ha a nyelvet mint, folyamatosan, közösségben változó dolgot akarjuk vizsgálni.

Cservenyák Dia 2013.11.30. 09:24:45

@Szandi1990: Ehhez kapcsolódva, már van olyan cd is ami kifejezetten babáknak való zenét tartalmaz! Állítólag jó hatással van a babákra, nyugtató és egyéb szempontokból, bár az igaz, hogy én is azon a véleményen vagyok, hogy ha valami dallamos, jó hangzású, akkor lehet az bármilyen szöveg, tetszeni fog a magzatnak.

Cservenyák Dia 2013.11.30. 09:24:46

@audrey1201: A 75 év felett, az időskori hallásromlás, presbyacusis fokozódása miatt a populáció 50%-ának halláskárosodásával kell számolni.
Politzer Ádám volt az elsők között a halláskárosodás okainak kutatásában, hirtelen nem találtam írást erről, de talán erre a kérdésre az ő neve alatt lehetne választ kapni.

Szandi1990 2013.11.30. 15:35:42

@Kiss Klaudia Enikő: Nyilván senki nem fog szaktanulmányokat olvasni sem a magzatnak, sem a babáknak, csupán arra próbáltam utalni, hogy könnyedén átbillennek egyesek a ló túloldalára, amikor kizárólag a babák számára "megfelelő" mesekönyveket, "fejlesztő" cd-ket, stb. vásárolnak halomszámra.

Kiss Klaudia Enikő 2013.12.01. 11:00:09

@Cservenyák Dia: Ez esetben lehetséges hogy a felnőtteknek való relaxációs cd (pl: a természet hangjai) megnyugtatja a babát is?

audrey1201 2013.12.02. 09:27:27

@Szandi1990: De egyébként lényegében tényleg ez a kérdés, hogy most akkor mindegy, hogy Dosztojevszkij-t olvasok neki vagy Öreg néne őzikéjét?
Egyébként van fent youtube-on egy csomó ilyen relax music for children dolog: www.youtube.com/watch?v=jcQ8mDUvfXE mondjuk az eső hangját mondjuk nem értem miért jó....

Levelekiné Magyar Orsolya 2014.01.14. 18:03:52

"Márpedig egy környezetétől elizolált egyén nyelvtudását csak egyféleképpen lehet magyarázni: innátizmussal." Felmerült bennem az a kérdés, hogy ez a környezettől elárt egyén nyelve vajon milyen jellegű? Mert ha tényleg velünk született ez a képesség, akkor a vadon felnőtt gyerekeknek is tökéletesen tudniuk kellene beszélni...

Bátori István 2014.01.15. 23:53:59

Egy korábbi bejegyzés kapcsán már említettem, mennyire meggyőzőek a kísérletek az innátizmus cáfolása szempontjából. Ami pedig szinte meglepőnek hat, az az, hogy a szociolingvisztika és a pszicholingvisztika – tágabban a kognitív tudományok – mennyire hatékonyan egészítik ki egymást. Világosan látszik, hogy az említett tudományágak a másik eredményeinek vizsgálatából olyan erősen profitálnak, hogy azzal a saját öndefiníciójukat is képesek átírni. Kíváncsi lennék, a pszicholingvisták között milyen arányban vannak azok, akik továbbra is a chomksyánus elmélet felől közelítenek.