Ajánló

„Dajkanyelv” – tudománynépszerűsítő rádióbeszélgetés. (Elhangzott a Friss Rádió „Egyetem tér” című műsorában. Debrecen. 2013. 10. 01.)

Ezúttal egy rádióbeszélgetést ajánlok a felnőttek csecsemőkhöz és babákhoz intézett beszédéről. (A műsorban elhangzottak összefoglalója sajtóinterjú formájában is olvasható.)

DSC_1919.JPG

Amikor a felnőttek gügyögnek (Fotó: Bartha-Tóth Alexandra)

A beszélgetésért köszönet a Friss Rádió munkatársának, Szabó Lacinak.

Szerző: Fehér Kriszti  2013.10.07. 17:34 23 komment

Címkék: evolúció csecsemő gender gügyögés nyelvelsajátítás dajkanyelv

A bejegyzés trackback címe:

https://babanyelv.blog.hu/api/trackback/id/tr155555503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mária Ivancsó 2013.10.25. 13:39:22

Személyes élményemet szeretném megosztani a dajkanyelvvel kapcsolatban. Néhány évvel ezelőtt egy Svédországban élő rokonunk látogatott hozzánk - nyelvtanulás céljából is. Mivel a nagymamája magyar, tőle sokat tanult már korábban, így nem alapok nélkül vágott bele a magyar nyelv elsajátításába. Azért írom ezt le, mert utólag visszagondolva, a dajkanyelv fogalmának ismeretében rájöttem, hogy amíg ez a rokonunk nálunk vendégeskedett, mi is dajkanyelven - tehát magasabb hangfekvésben, eltúlzott dallamívekkel - beszéltünk hozzá. Pedig ő nem kisbaba volt, hanem egy 17 éves lány. Mára már egészen jól beszéli a nyelvünket. Lehet, hogy a "gügyögésünknek" nagyobb szerepe volt ebben, mint gondolnánk?

Rita Gellért 2013.10.31. 16:27:26

@Mária Ivancsó: Minden bizonnyal, hiszen például a nyelvtanárok esetében is megfigyelhető ez a speciális nyelvhasználat, azaz eltúlzott dallamívek, rendkívül jól artikulált mondatok stb. Jelenleg van egy magántanítványom, akinek olaszt tanítok, és magamon is észrevettem, hogy az órán sokkal „tisztábban” és lassabban ejtem a szavakat, valamint jobban megnyomom azokat a szótagokat, amik hangsúlyosak.

audrey1201 2013.11.01. 09:15:28

@Rita Gellért: Mondjuk szerintem ez nem biztos, hogy jó egy nyelvtanulónak. Emlékeim szerint a legtöbb nyelvvizsgán már törekednek arra, hogy a magnóhallgatásnál anyanyelviek nem "dajkanyelves" hanem "életszerű" szituációkban szólaljanak meg és arra kíváncsiak, azt megértik e. Ezért jó ha az ember a célnyelven filmeket néz, rádiót hallgat, meg ilyenek. Vagy ez megint csak egy a nyelvtanítás hibái közül?

szilvási 2013.11.01. 16:55:59

A dajkanyelv használata (anyanyelv elsajátításánál) a gyerekeknél szerintem már csak azért sem okozhat semmi problémát (azon felül, hogy ez ösztönös cselekedet), mert a gyerek egy idő után önmaga gyorsítani fogja a beszédjének tempóját egészséges keretek között. Kisöcsémen (most töltötte be a 6. évét) is megfigyeltem, hogy az idő teltével ő volt az, aki a beszédtempóját igyekezett gyorsítani, azok ellenére, hogy dajkanyelven beszéltünk mi is hozzá.
Meg a gyerekeket nem csak ez az egy nyelvi inger éri, ami a legszűkebb értelemben vett családi környezetétől érkezik, hiszen olykor "kihallgathatja" a felnőttek beszélgetését is, amikor például az anyuka elviszi valahova, akár boltba; a TV műsorok, manapság pedig már az interaktív, számítógépes programok, játékok is mélyítik a gyerekek anyanyelvi elsajátítását. Legalábbis, ahogy én látom.

audrey1201 2013.11.01. 20:01:52

@szilvási: Persze, értem én, hogy a gyerekeknél semmiképpen nem okoz ez problémát, sőt... csak tényleg az az érdekes, hogy vajon a felnőtteknél, a nyelvtanulóknál mi a helyzet, mert ugye ők már máshogy tanulnak nyelvet (?), már másra, másképpen figyelnek oda, mert tudnak elvont dolgokat is értelmezni, sőt, előszeretettel fedeznek fel szabályosságot néha ott is, ahol nincs.

Rita Gellért 2013.11.02. 09:06:30

@audrey1201: Én a mostani tanítványommal két hónapja foglalkozom és teljesen az alapoktól kezdte az olasz tanulását; szerintem ekkor még igenis fontos, hogy jobban artikuláljak és kicsit eltúlozzam a dallamíveket (például az olasz esetében általában a szó utolsó előtti szótagja hangsúlyos, erre nem olyan könnyű átállni a magyar után). Nyilván a későbbiekben ez egyre kevésbé lesz jelen, mint ahogy egy idő után már a gyerekeknél sem használjuk a dajkanyelvet.

szilvási 2013.11.02. 11:36:17

@audrey1201: @Rita Gellért: Ritával egyetértek, szerintem is fontos az idegennyelv tanulás elején a lassú, artikulált beszéd, másképp hogy is tanulhatná meg helyesen a nyelvre specifikus hangokat, kifejezéseket, fonetikai sajátosságokat stb. Ezért van szükség e mellett arra is, hogy a nyelvtanulók nézzenek minél több filmet, hallgassanak több zenét azon a nyelven, melyet éppen tanulnak. Mert ezáltal gyorsulhat az ő beszédtempójuk is az idő előrehaladtával, ami szerintem mindenképp célja az ilyen nyelvoktató kurzusoknak is.

Fehér Kriszti 2013.11.17. 00:28:59

@Mária Ivancsó: Igen, eléggé tipikus attitűdnek mondható ez. Van ennek egy megmosolyogtatóbb változata is (ami egyúttal jelzi a viselkedés ösztönösségét), amikor boltban, piacon stb. helyeken a magyarul egyáltalán nem beszélő külföldinek az idegen nyelven nem beszélő magyarok lassan és eltúzott hangsúly- és dallamjegyekkel mondanak el valamit, hátha akkor meg fogja érteni.

Fehér Kriszti 2013.11.17. 00:39:51

@audrey1201: @szilvási: @Rita Gellért: Természetesen a nyelvvizsgán (különösen a magasabb szintűeken) nem lassan elmondott, gondosan artikulált szöveget kell megértenie a vizsgázónak, és persze ugyanígy van ez az idegen nyelv hétköznapi, valós használatával is. Ez nem könnyű feladat, éppen ezért a nyelvtanulás legelején mégiscsak egyszerűbb szövegeket szoktak használni oktatóanyagként fonetikai szempontból is, hogy a nyelvtanulónak könnyebb legyen felfedezni a jellegzetes kiejtésmintázatokat, és a későbbiekben gördülékenyebben azonosítsa ezeket kevésbé egyértelmű akusztikai jegyek esetében is. Ahogy növekszik a nyelvtudása, úgy lehet és kell egyre inkább közelíteni a tananyag szövegeit a valós használathoz (filmeket nézetni, rádiót hallgattatni, természetesn társalogni) a tempó, a dallamívek kilengése, a hangsúly intenzitása stb. tekintetében is.

ponges 2013.11.18. 09:27:46

@Fehér Kriszti: Hogy én is hozzászóljak a témához, nekem is van ezzel kapcsolatban saját tapasztalatom. Édesapám német tanár, és ugye hozzánk külön órára járnak különféle korú tanulók (az egészen fiataloktól kezdve az idősekig). Az én meglátásom az, hogy kortól függő az, hogy kivel, hogyan lehet elkezdeni a nyelv tanulását és persze attól függően, hogy kinek mi a célja a nyelvvel (a kettes megszerzése, egy nyelvvizsga, vagy külföldi munkahelyen való boldogulás), mindenkit más mélységben kell felkészíteni a nyelv elsajátítására. Hasonlóképpen működhet ez, mint a nyelvtanulás a babáknál. Minél fiatalabb valaki annál könnyebben érti meg a nyelvet a játékos formájában, vagy épp a túlzott artikulációjában, mint a felnőtt tanulók.

ponges 2013.11.18. 09:29:40

Az interjút hallgatva felmerült bennem egy kérdés. Azon gondolkodtam, hogy vajon ha babákat tennénk be egy szobába akkor ők képesek lennének megérteni egymást pusztán a gügyögés által? Az érdekelne, hogy vajon számukra ez a nyelvi megnyilvánulás ugyanolyan letisztult nyelvként érvényesül, mint a felnőttek kommunikációja egymás között?

Rita Gellért 2013.11.18. 20:03:24

@ponges: www.youtube.com/watch?v=_JmA2ClUvUY: ezzel kapcsolatban nekem rögtön ez a videó ugrott be (bár itt ikrekről van szó, köztük nyilván nagyon erős a kapcsolat, ami már az anyaméhben elkezdődik). Kutatások szerint a csecsemők képesek valódi interakcióba lépni társaikkal, de főként a nonverbális kommunikációt használva, így szerintem nem lehet a gügyögést és a "valódi" beszédet párhuzamba állítani.

Szandi1990 2013.11.21. 20:03:30

@Rita Gellért @ponges: Örültem a felvetésnek, ez a kérdés már bennem is felmerült olyan formában, hogy folyamatosan arról beszélünk, hogy a babák mit tanulnak a szülőktől, felnőttektől. Mi történik azonban, ha a szűk környezeten belül több gyerek van, vagy ha akár ikrekről van, ők egymástól is tanulnak? Képes egyik baba hasonló érdeklődést kiváltani a másikból, mint egy felnőtt?

Szandi1990 2013.11.21. 20:03:39

@audrey1201: @Rita Gellért: @szilvási: Épp mint jelenleg aktív nyelvtanuló egy nagyon érdekes jelenséget vettem észre az utóbbi időben, mely a fentebb említettekhez kapcsolódik. A párom tavaly nyelvtanfolyamra járt, és folyamatos sikerélményről számolt be a tanára és közte zajló kommunikáció kapcsán. Én idén szintén nyelvórákat veszek, de nem az ő tanáránál. Közvetlenül a nyelvvizsga előtt kértem a páromat otthon, hogy gyakoroljunk együtt is, mert a tanáromnál már gördülékenyen megy a beszéd, de egy kis gyakorlás még el kél. Majd észrevettük, hogy egyáltalán nem értjük a másik kiejtését olyannyira, hogy még ha hangosan olvasok írott szöveget sem képes benne felismerni a szavak egy részét. Így valamelyest tudatosult, hogy annyira csak a saját nyelvtanárunk artikulációjához vagyunk szokva, hogy ez például egy élőnyelvi szituációban problémákat okoz.

Mária Ivancsó 2013.11.25. 15:18:15

@Rita Gellért: Ez nekem teljesen új. Egy másik posztnál már utaltam a kétségeimre a babák saját, csak általuk értett nyelvének létezésével kapcsolatban. hiszen akkor pl. minden egyes beszélt nyelv mellett létezik a háttérben egy speciális "babanyelv", vagy ez a "babanyelv" univerzális, és a világ összes csecsemője esetében működik?

audrey1201 2013.11.29. 01:24:56

@Szandi1990: Igen, én a mostani angol tanárommal vagyok így. Csupán gyakorlok vele felsőfokú nyelvvizsgára és ez ugye azt jelenti, hogy mindkettőnknek stabil nyelvtudása van. Csakhogy neki amerikai angol, nekem pedig brit és néha elbizonytalanodom a "helyes" ejtést illetően és rászólok, hogy ezt nem ejti jól, aztán rájövünk, hogy ez csak a nyelvváltozati eltérés, de igyekszem én is brit sorozatokat nézni, mert alapvetően annyi amerikai nyelvi hatás ér a mindennapokban, hogy ettől elamerikaisodhat a nyelv, amit tudok és ezt mondjuk egy bizonyos szint után nem értékelnék egy szóbeli nyelvvizsgán...

Cservenyák Dia 2013.11.29. 14:44:34

@Mária Ivancsó: Igen, Marcsi, ebben a felvetésben, ha jól értelmezem amit a többiek írnak, nekem is kétségeim vannak, hogy létezne "babanyelv". Szerintem a babák inkább nonverbális kommunikáció által értik meg egymást ilyen korban még, hasonlóan a kutyákhoz, ahol a testbeszéd, az arcmimika a megértésük alapja.

Cservenyák Dia 2013.11.29. 15:26:38

@Szandi1990: Ha már az ikrekről van szó: www.nyest.hu/hirek/az-ikrek-titkos-nyelve
Érdekes az ikreknél, hogy később kezdenek el beszélni mint az egyedüli gyerekek, szociális kapcsolataik is nehezebben fejlődnek. A cikkben olvasható, hogy ők egymással többet kommunikálnak (nonverbális úton is akár), ezáltal elszigetelődnek. Említik, hogy az ikrekkel külön-külön is foglalkozni kell, hogy megfelelően alakuljanak ki a képességeik.

Cservenyák Dia 2013.11.29. 17:03:22

Már korábbi cikkek alatt is eszembe jutott és a rádióbeszélgetést hallgatva is az ugrott be, hogy a kutyák is jobban preferálják ha a dajkanyelvhez hasonlóan magasabb hangon, szinte gügyögve beszélünk hozzájuk (például behívásnál). Azt szokták mondani, hogy egy felnőtt kutya agya kb. a 3-4 éves gyerekhez hasonlítható.

Kiss Klaudia Enikő 2013.11.30. 09:24:19

A hangfelvételen volt szó arról, hogy a többgyerekes anyák gyakorlottabbak a dajkanyelvben. Vajon ha több gyerek van otthon, akik különböző korúak, akkor hozzájuk a szülő ugyanolyan hangfrekvenciával szól? Egyáltalán a testvérek közötti kommunikációban ez hogyan nyilvánul meg?

Kiss Klaudia Enikő 2013.12.01. 11:00:10

@Cservenyák Dia: Lehetséges e hogy a kommunikációban befolyásoló tényező az, hogy kinek hány testvére van, illetve az, hogy mekkora közöttük a korkülönbség? Foglalkoztak e ezzel a kérdéssel, vizsgáltak e különböző családi állapotú és korú gyerekeket? Vajon előny e vagy hátrány ilyenkor a nagycsalád?

Levelekiné Magyar Orsolya 2014.01.17. 00:52:19

A beszélgetés kapcsán felmerült bennem a következő kérdés. Mi alapján tudják eldönteni, hogy hasznos vagy káros a dajkanyelv? Milyen kutatásokat végeztek? Vagy ez elméleti szintű kijelentés?

Levelekiné Magyar Orsolya 2014.01.17. 00:52:22

Egy kétnyelvű környezetbe született babának az anya melyik nyelven beszél dajkául?